Németh János: Gyökerek. Gondolatok családról, mesterségről, művészetről (Zalaegerszeg, 2002)
Kibonatkozás – művek és utazások - Litvánia – Vilnius
4 7. Borsos Miklós a Műcsarnokban, Budapest, 1971 A megnyitóra eljöttek a mestereim, Gádor István, László Gyula, a kollégák, barátok. A teremőr 542 látogatót vett számba. Borsos meleghangú szavakkal méltatta munkáimat. A sajtóban megjelent vélemények is többnyire kedvezőek voltak. Az Élet és Irodalom akkori kritikusa, Vadas József 3 azonban érdemeim mellett az „utolsó fazekasnak" titulált. Borsos Miklós azzal vigasztalt, örülj neki, a görögök is csak fazekasok voltak. Ma már belátom, talán igaza volt. Büszke vagyok rá. P. Szűcs Júlia 74 is kérdőre vont, miért építek a népművészetre, ez ma már nem korszerű. Azért, mert más szívével, lelkével nem élhetek, válaszoltam. A kiállítás sokakat vonzott. Tudtam már, ez az én világom. Felismertem hibáimat is, és tudtam, hogy örök elkötelezettje leszek annak a törekvésnek, amit elkezdtem csiszolgatni munkáimban: felmenőim hagyatékához hozzátenni a magam üzenetét. Talán a kiállításnak, talán kitartó munkámnak elismeréseként 1978-ban Érdemes Művész kitüntetést vehettem át a parlamentben. Vendégkönyvemből Ki lelket lehelt az agyagba, Isten volt; az az ember is, Ha munkáját abba nem hagyva lelket varázsol az anyagba: így lehet tán még isten is. 73 Vadas József (1946-) művészettörténész, kritikus. 1972-től az Élet és Irodalom képzőművészeti kritikusa, 1973-1983 között a Corvina kiadó főszerkesztője, majd főmunkatársa; a Műértő munkatársa. Munkácsy-díjas. 74 P. Szűcs Júlia (1946-) művészettörténész, műkritikus, szerkesztő. Munkácsy-díjas. A Pécsi Tudományegyetem tanára. 75 Pest és Buda egyesítésének 100. évfordulójára emlékezve hozták létre a Népligetben, minden megye felajánlott egy műalkotást a park szépítésére. Szeretettel és nagyrabecsüléssel kíván jó munkát, sok sikert: Keresztury Dezső 1977.1. 17. Időközben több, felelősségteljes megbízást kaptam. (A már említetteken kívül: a rédicsi határállomás idegenforgalmi térképe 1970-ben, a Budapesti Centenáriumi Park 75 térfala 1973-ban, Helsinki magyar nagykövetség kerámiaszobra 1974-ben, kerámia térfal Nagykanizsán, a művelődési ház előtt.) Ezek között vannak olyanok, melyeket átmeneti kísérletnek tekintek. A kenyéri faliképben maradéktalanul a pásztorfaragások világát próbáltam felhasználni, Lentiben a végső formai egyszerűséget. Már 62
