Németh János: Gyökerek. Gondolatok családról, mesterségről, művészetről (Zalaegerszeg, 2002)

Útkeresés

házakról, és az első kiállításomon is ott volt 1961-ben, a Göcseji Múzeumban, amelyet László Gyula nyitott meg. Ennek szövegét is őrzöm még nagy szeretettel. Legelső műhelyemet - a kályhagyárral szembeni irodát, ami előtte kiskocsma volt - szintén Darabos Ivánnak köszönhettem. Volt már külön helyem, ahol télig zavartalanul dolgozhattam. A szemben lévő üzemben égettem ki a kisebb munkáimat, ahol művezető, gyártáselőkészítő voltam. Ha gúnyolódni akartak velem, akkor „művész úr"-nak szólítottak. Az igazgató pedig meg-megjegyezte: égesd csak a majmaidat. Nem haragudtam érte, elnéztem a csipkelődést a más műveltségű, amúgy emberséges vezetőknek. A munkámat komolyan vettem, szerettem volna hasznára lenni az üzemnek. Nem volt bennem dac, 29- Első műtermem Zalaegerszegen , . , , 1960 körül hogy most nem a mienk. Alkalmazkodtunk az uj helyzethez. Nem tehettünk mást. Apám is így volt, tettük a dolgunkat, mert szerettük a mesterséget. Nem néztük a munkaidő végét, sokszor bent is maradtunk, ha kellett. Apámat mindenki szerette, csak Jani bácsi volt mindenkinek. Örült, hogy nekem sikerült, ami neki nem, elvégeztem a főiskolát. Amikor együtt dolgoztunk, őt hívták nagy Jancsinak, engem kis Jancsinak. Ma is őrzöm az ezüst dobozt, amit nyugdíjba vonulása alkalmával kapott. Sok környékbeli férfi és asszony dolgozott a gyárban. Bazitáról, Ebergényből, Becsaliból és a szomszédos falvakból jöttek. De sok „osztályidegen" ember is, mint például a Kuliffai Ede bácsi, mint égető. Nekik azelőtt nagy drogériájuk volt a templommal szemben. Ilyen lett a világ. A kályhaüzemben próbálkoztam itt még nem gyártott mintájú csempék, falburkoló idomok gyártásának bevezetésével. Lassan modernizálódott az üzem. Édesapámon kívül egy kedves, intelligens szilikátipari mérnök, Vágó Géza volt nagy segítségemre. Külső munkatársként a fővárosból járt le időnként. Korábban, a háború előtt a pesterzsébeti vázagyár egyik tulajdonosa volt. Kiváló gázolaj tüzelésű csőkemencéket tervezett, melyeket nemcsak a mi üzemünkben, hanem Vietnamban is felépítettek. Nagyon tisztelte apámat, és engem is szeretett. Ha összedugtuk a fejünket, sok jó gondolat született. Néha lehetőségeinken túllépve is elvállaltunk feladatokat. Egy alkalom45