Németh János: Gyökerek. Gondolatok családról, mesterségről, művészetről (Zalaegerszeg, 2002)
Tanulóévek
egy forma. Az alakok, lábak és karok, mint a zenében, ritmusosan kapcsolódtak egymáshoz. Tudom-e, - kérdezte - mit mondott Kodály Zoltán, 31 mi a legfontosabb a zenében? A szünet, válaszolta. Ilyen a fríz is, olyan, akár a zene. Kigurítottuk a megvésett gipszhengert egy agyaglapra, és meggyőződhettem az elmondottakról. Ha vázlatosan is, akár egy görög domborművön, egyes, kettes, hármas ütemben ismétlődtek a szép mozdulatok. A kis domborművet kiégettem, ma is őrzöm. Nagyon ritka dolog, ha valakinek a családjában nincs agyagos, mégis úgy érezze az agyagot, és olyan jól tudjon bánni vele, mint Gádor István 32 mesterünk. Festeni is nagyon tudott, a hagyományos módon is, csak bámultuk keze nyomát. Életművében végigjárta a műfaj miden útját, a népművészeti hagyományoktól korának legújabb stílustörekvéseiig. Úgy próbált irányítani bennünket, hogy megéljünk majd mesterségünkből. Ismerni kellett tehát a korongolást, az agyagot, a mázakat, a díszítés különböző módozatait: mindazt együtt, ami az ősi mesterséghez tartozik, hogy az életben hasznosíthassuk. A technikákat külön-külön próbálgattuk. A fehér alapmázra oxiddal, vagy más esetben agyagfestékkel dolgoztunk. Bebizonyosodott számunkra, hogy az anyagok jó ismerete révén egész reális agyagszobrokat is jól meg lehet festeni, úgy, hogy a szín ne bántsa, hanem segítse a plasztikát. Akkoriban népművészeti gyűjtéseit felhasználva készültek szebbnél szebb munkái. Még a gyűjtések alkalmával rajzolt vázlatfuzeteit is megnézhettük. Sokszor hívta fel figyelmünket a népművészet kincsesházára, mondván, abban a legegyszerűbb, legelvonatkoztatottabb dolgokat is megtaláljuk. Nemcsak nézni, látni is tanított. A főiskolán fontos része volt munkánknak a természet utáni rajzolás, mintázás. Vallotta, hogy plasztikai érzék, tudás nélkül egy edény fülét sem lehet jól megcsinálni. Arra figyelmeztetett, hogy minden munkának valamilyen értelme kell, hogy legyen, bármilyen módon készül. Az a jó, ami szerepét, funkcióját betölti. A legkisebb tárgy is lehet remekmű. Segítségével megismerhettük azt a teljességet, amit a mesterség adhat. Kapukat nyitott a pálya különböző területei felé. Sokszor megfordultunk műtermében, a Cházár András utcában. Én magam többször felkerestem a főiskolai éveim után is. Nagyon közvetlen, kedves ember volt. Felesége Csabai Mária keramikus is, aki mindig segítője és támasza volt. Művészetében több újítást hozott. Elve volt, hogy anyagszerű az, amit az agyag befogad. Munkáiba be23/b. Borsos Miklós kis agyagfríze, részlet, 1954 31 Kodály Zoltán (1882-1967) zeneszerző, népzenekutató, zenetudós. A Kodály-módszer világszerte ismert és követett példa a zenepedagógiában. 32 Gádor István (1891-1984) keramikus. Szobrásznak indult, Budapesten az Iparművészeti Iskolában Maróti Géza tanítványa. 1914-ben mutatkozott be, mint keramikus, s lett a modern keramikus nemzedék kiemelkedő alakja, nevelője. 1945-1957 között az Iparművészeti Főiskola tanára. Mintegy 400 munkáját a Janus Pannonius Múzeum őrzi, ebből állandó kiállítás látható a Siklósi Vármúzeumban. 33
