Weitschawar. Bajcsa-Vár. Egy stájer erődítmény Magyarországon a 16. század második felében (Zalaegerszeg, 2002)

Kovács Gyöngyi: A bajcsai várásatás kerámia- és üvegleletei

A bajcsai várásatás kerámiaés üvegleletei Kovács Gyöngyi A

török kori Baj csavar egykori területén - mint az előző tanulmányokból is kiderül - 1995 és 2001 között folyt régészeti ásatás. A tudományos értékelés számára különös jelentőségű, hogy az erősség nagyon rövid életű volt, így a felszínre hozott emlékanyag nagyon szűk periódusra - egészen pontosan 1578 és 1600 közé - keltezhető. A vár ellátását alapvetően Stájerország biztosította, ugyanakkor különféle szállítmányokat a délnyugat-dunántúli, Kanizsa környéki falvak, a muraközi horvát-vend települések, a Zrínyi-birtokok is küldtek. Az őrség sokszínűsége, valamint a Habsburg Birodalommal fennálló kapcsolat jelentősebb stájerországi tárgyi anyagot eredményezett Bajcsán, ahol egyúttal olyan németországi és itáliai termékek is feltűntek, amelyek a korszak más magyarországi végváraiban vagy ismeretlenek, vagy alig fordulnak elő, nagyobb arányuk azonban végképp szokatlan. Az alábbiakban az ásatások cserép- és üvegtárgyait, illetve a leleteket mutatjuk be. Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy a katonák sok mindennel foglalkoztak a várban, azonban kerámia- és üvegtárgyak készítésével biztosan nem - így azok Bajcsára személyes holmiként vagy a tárgyi ellátás részeként kerültek.