Weitschawar. Bajcsa-Vár. Egy stájer erődítmény Magyarországon a 16. század második felében (Zalaegerszeg, 2002)

Peter Krenn: Bajcsavári fegyverek

Baj csavári fegyverek Peter Krenn А

В aj csavarban állomásozó csapatok fegyverzetéről a fennmaradt írásos forrásanyag (leginkább a grazi Stájer Tartományi Levéltár Militaria nevű irategyüttese) számos adattal szolgál. Az 1578-tól mintegy 30 éven át álló erősségnek saját hadszertára is volt, melynek létesítéséről 1578. szeptember 30-án döntöttek. A bajcsai (várbeli) hadszertár a vend-baj csavári végvidék ellátóközpontjaként működő grazi Tartományi Hadszertárból (1. ábra) kapta a fegyvereket, a különböző hadieszközöket, a famunkákhoz és az építkezéshez szükséges szerszámokat. Ebben az időszakban összesen öt egymást követő hadszertárnokról tudunk (Eustachius Suberam, Christoph Baumgartner, Nikolaus Schober, Wolf Storch, Georg Hämrich), feladatuk a készletek karbantartása volt. Az általuk készített, részben fennmaradt inventáriumok alapján világos kép rajzolódik ki a használt fegyverek fajtáiról és így a szóban forgó határszakaszon harcoló stájer illetve magyar csapatokról. Az első Bajcsára küldött fegyverszállítmány 100 szakállas puskából és 4 dupla falkonétából állt. Ezek kifejezetten védőfegyverek voltak, 1578. december elején érkeztek meg a várba, ahova a stájer rendek ugyanakkor egy hadszertárnokot (Eustachius Suberam) és egy tüzért is rendeltek.