Utcák, terek, emberek. Zalaegerszeg régi képeken (Zalaegerszeg, 2001)
57. Vajda D. felvétele, Göcseji Múzeum Zalaegerszegen 1854-ben, a megyefőnök szigorú rendeletére kezdődött meg az utcai világítás. Fadúcokon elhelyezett petróleumlámpák pislákoltak 50 éven át. Sok vita után 1905-ben nyílt meg a városi villanytelep. 58. Ismeretlen fényképész, Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár Vámossy István 1905-ben nyitott műhelyt Zalaegerszegen, mely két emberöltőn át szolgálta a város lakóit, mert fia, István is késes-mester lett. 59- Vajda D. felvétele, Göcseji Múzeum 60. Képeslap, Göcseji Múzeum A városka lakóinak és vezetőinek is sok gondot okozott az utak karbantartása. Ekkoriban még a főutcára is jellemző volt, hogy rossz időben sártengerré, nyáron portengerré változott. Aszfaltozására majd csak 1932-ben kerül sor. 61. Ismeretlen fényképező, Göcseji Múzeum Az ifjú hölgy Udvardy Vince gimnázumi tanár leánya, Raffaela. 62. Ismeretlen fényképező, a Keresztury - ház gyűjteménye Keresztury Dezső (1904-1996) költő, irodalomtörténész. Édesapja a század elején városunk megbecsült, zenét, sportot kedvelő személyisége, rövid ideig polgármester is volt. Egykori Jánka-hegyi hajléka ma a Magyar Irodalomtörténeti Társaság alkotóháza. A felvétel városi házuk udvarán készült az akkori Csány (ma Mártírok) utca és Kazinczy tér sarkán. 63. Antal Béla felvétele, Göcseji Múzeum A neogót stílusú templomot Gerei Ernő budapesti építész tervei nyomán Morandini Tamás építési vállalkozó építette 1906-ban. Remek orgonáját a pécsi Angster cégtől rendelték. 64. Képeslap, Országos Széchényi Könyvtár A tágas tér a húszas évek közepéig az állatvásártér részét képezte. 65. Képeslap, Országos Széchényi Könyvtár A város fejlődését nagymértékben hátráltatta, hogy a vasúti közlekedésbe meglehetősen későn kapcsolódott be, egy szárnyvonallal (Boba-Csáktornya) Zalaszentivánnál. Vasútállomásának építését 1889-ben kezdték meg, a vasútvonalat 1890-ben avatták fel Baross Gábor kereskedelmi miniszter részvételével. Róla nevezték el az állomás mellett 1899-ben kialakított ligetet. 66. Képeslap dr. Ferenczy Sándor gyűjteményéből 67. Képeslap, Göcseji Múzeum A Zalamegye című újság tárcaírója írta 1882-ben: „A természet Zala folyó által városunkat oly kitűnő fürdővel áldotta meg, a melyet sok nagy város méltán irigyelhet tőlünk. ... köszönet Kummer Ferenc úrnak, ki a fürdőházat felépítette, s a fürdőt berendezte, hogy a nem túlzott igényeknek eléggé megfelel." A város kedvenc fürdője a hosszú évek alatt egyre szűkösebbé vált. Az 1910-es években már fölöttébb kényelmetlennek tartották, hogy a nők és férfiak csak külön-külön, meghatározott időpontban fürödhettek. 68. Antal Béla felvétele, Dr. Juhász Miklósné tulajdona 69. Antal Béla felvétele, Kapiller Imréné tulajdona Kováts István és családja 1891-ben költözött Zalaegerszegre. A laktanya udvarán álló hosszú házakban lakások voltak a tisztek számára. Abban lakott, mfg fel nem építette saját házát az Ola utcában. 70. Képeslap dr. Ferenczy Sándor gyűjteményéből 1885-ben helyezték Zalaegerszegre a pápai 7. honvéd huszárezred II.osztályának egy századát. A város kaszárnyát építtetett számukra. 1889-ben már kénytelenek voltak kibővíteni, hogy a honvédség igényei szerint egy egész osztály huszár állomásozhasson itt. Fedett lovarda is épült számukra. 1905 után lőtérrel, gyakorlótérrel bővítették, majd 1913-ban ismét bővítették, és a zalaegerszegi 6. honvéd huszárezred otthona lett. A világháború után a laktanya egy részét lakásokká és csendőriskolává alakították át. Századunk második felében kibővítve határőrlaktanya volt. 71. Antal Béla felvétele, Jász Lajosné tulajdona 1900-ban Zalaegerszegen 1395 iparos dolgozott, közülük legtöbb, 230 volt cipész és csizmadia. 72. Antal Béla felvétele, Németh János tulajdona Németh Gábor fazekas és kályhás üzletét 1889-ben nyitotta meg az Újváros utca ( ma Mártírok) utcában. (Ez a műhely tekinthető a mai jónevű Zalakerámia Rt. elődjének.) 73. Saly Viktor felvétele, Göcseji Múzeum Fülöp János könyvkötészete, könyv és papírkereskedése mellett rövid ideig nyomdát is működtetett a század elején a Rákóczi utcában. Több képeslapot adott ki Egerszegről, városról. 74. Képeslap, Göcseji Múzeum A panorámafelvételen jól láthatók a várost keletről ölelő dombok, melyeket itt következetesen hegyeknek neveznek. 75. Képeslap dr. Ferenczy Sándor gyűjteményéből Ekkor az Arany Bárány szálló Széchenyi téri oldalán a konflisok, a Kazinczy téri oldalán már a bérautók parkoltak. Háttérben a hegyek láthatók, balszélen a Janka. 76. Képeslap Gyökér István gyűjteményéből 77. Serényi Árpád felvétele, Göcseji Múzeum Serényi Árpád (1897-1941) fényképész 1920-tól haláláig dolgozott városunkban. 1926-ban nyitott önálló műtermet, s hamarosan a legkeresettebb fényképész lett. Szívesen résztvett Zalaegerszeg társadalmi életében, megörökítette a jelentősebb eseményeket. Szép felvételeket készített a városról, tágabb környezetéről is. Képeslapjai, fotói, diasorozatai szerves részét képezték annak a propagandának, amit a város vezetői, élükön Czobor Mátyás polgármesterrel, folytattak a harmincas években azért, hogy Zala megye székhelye és Göcsej országosan ismert, kedvelt kirándulóhellyé váljon. 78. Képeslap dr. Ferenczi Sándor gyűjteményéből. 79. Serényi Árpád felvétele, Deák Ferenc Megyei Könyvtár 80. Ismeretlen fényképező, Göcseji Múzeum A piac a Kazinczy téren volt, és a Sütő utcáig húzódott. A Deák kert alatt elterülő új piacteret 1925 októberében adták át. Pesthy Pál írja 1931-ben: Piaca igen élénk és olcsó, különösen a nyári, őszi hónapokban, mikor a termékenységgel megáldott vidékről kocsiszámra és az asszonyok fejükön nagy kosarakban tömegesen hordják az összes étvágygerjesztőén pirosló, aranyló, zamatos gyümölcsöt, a csemegeszőlőt, továbbá a főzeléknek valót, az ízletes gombákat és a tojást, a tejfélét és a baromfit. A kedden és pénteken tartott hetivásárok nyüzsgő forgalma országos kirakodóvásárra emlékeztető, gabonában, tűzifában, takarmányban állandóan nagy a felhozatal, a sertésfelhajtás tekintélyes. Az országos vásárok pedig már századok óta nevezetesek nemcsak hazánkban, hanem külföldön is." 99
