Utcák, terek, emberek. Zalaegerszeg régi képeken (Zalaegerszeg, 2001)
81. Winkler Ferenc felvétele, Göcseji Múzeum 82. Képeslap, Göcseji Múzeum A régi ábrázolásokról ismert egyemeletes plébánia Koller Ignác püspök költségén épült a már 1753-ban is álló, roskadozó épület helyén, a hagyomány szerint 1769-ben. A szép későbarokk épület évszázadokon át a város kiemelkedő épületei közé tartozott, ezt az új homlokzat elnyerése sem másította meg. 83- Serényi Árpád felvétele, Göcseji Múzeum 84. Serényi Árpád felvétele, Göcseji Múzeum A megyeháza 1928-ban kapta szép neobarokk homlokzatát és újabb emeletét Kotsis Iván műegyetemi tanár tervei szerint, aki ekkor már az ólai ferences templom tervezőjeként is ismert volt. 85. Jelfy Gyula felvétele, Zala Megyei Levéltár A Pölöskén birtokos Teleki Béla (1896-1970), az 1936-ban kinevezett zalai főispán édesanyja révén Széchenyi István dédunokája. A mezőgazdász végzettségű politikus 1944. október 27-ig, a nyilas hatalomátvételig maradt posztján, majd családjával nyugatra menekült. Paraguayban halt meg. 86. Jelfy Gyula felvétele, Zala Megyei Levéltár Középütt vonult Teleki Béla, mellette balról a belügyi államtitkár, dr. Mikecz Ödön, jobbra Bődy Zoltán alispán. Mögöttük balról Teleki Tibor koronaőr, a főispán édesapja. A szentmisét követően került sor a beiktatásra. Az ünnepségen megjelentek a szomszéd vármegyék, Vas, Somogy, Veszprém főispánjai és küldöttségei. 87. Ismeretlen fényképező, Göcseji Múzeum A sárhányón Háry Sándor sofőr fekszik porköpenyben, mely a nyitott ablakon beáradó portól védte gazdáját. Mellette ül Feili Sándor üzletkötő, áll az autó tulajdonosa, Веке Gyula. Városunkban egy, az első világháború alatt készített összeírás szerint mindössze 3 személyautó és 1-2 motor volt. 1925-ben jelent meg az első bérautó, azaz taxi, és lassan felváltotta a konflisokat. Míg 1924-ben csak 16 bérkocsis fuvarozott, addig 1934-ben már 7 bérkocsi mellett 14 bérautó szállította az utasokat. 88. Serényi Árpád felvétele, Deák Ferenc Megyei Könyvtár Ma a város központjában az egykori templomkertet szeli át a Keszthelyre vivő Balatoni út. 89- Képeslap, Göcseji Múzeum Johann Ignaz Cimbal (1722-1795) az egész templom kifestésére kapott megbízást. A főoltáron Mária Magdolna, a mellékoltárok képei Szent Istvánt, Loyolai Szent Ignácot, Magyarországi Szent Erzsébetet, Nepomuki Szent Jánost és az Immaculata jelenetet ábrázolják. A falikarokban elhelyezett céhzászlókat a körmenetek alkalmával vitték magukkal a hívők. A szépen festett, ám többnyire rossz állapotú zászlókat ma a Göcseji Múzeum őrzi. 90. Képeslap Serényi Árpád felvételéből, Göcseji Múzeum Egyik legszebb barokk műemlékünk a Franz Allio osztrák építész által tervezett, 1730-32 között épült megyeháza, mely a 18. század végén, a 19- század elején országos jelentőségű események színtere volt. Itt tagadták meg Spissich János alispán javaslatára 1797-ben Zala vármegye rendjei a nemesi felkelést a francia köztársaság ellen, itt gyűltek össze megyénk haladó gondolkodású nemesei, hogy a jobbágyok felszabadítását, a közteherviselés bevezetését, a magyar nyelv használatát szorgalmazzák, itt választották követté Deák Ferencet. 1872-ben, a vármegyei törvénykezés megszűnte után az épület igazságügyi palota lett, ma is a megyei bíróság székháza. 91. Serényi Árpád felvétele, Dobribán Andor tulajdona 1758-ban nyílt meg Kanizsa és Keszthely után megyénk harmadik gyógyszertára, mely 1883-tól a Kaszter család birtokába került. A második, a „Szentlélek" gyógyszertár 1814-ben kezdte meg működését. Századunk elején már egy harmadik patika, a „Szent Antal" is meg tudott élni városunkban. 92. Serényi Árpád felvétele, Göcseji Múzeum 93. Ismeretlen fényképező, Postamúzeum Egerszeg életében nagy jelentősége volt annak, amikor a postamesterséget felváltotta a kincstári postahivatal. 1900 április 1-én kezdte meg működését a várostól bérelt aggápolda helyiségeiben. 1904-től már működött a telefon is. Az új kétemeletes, szép postapalota. 1924-ben épült Bernthaler Aladár műépítész tervei szerint 94. Ismeretlen fényképező, Göcseji Múzeum 95- Serényi Árpád felvétele, Deák Ferenc Megyei Könyvtár Wlassics Gyula (1852-1937) Zalaegerszegen született, s bár már kétéves korában Nagykanizsára költöztek szülei, a város számon tartotta, mint nagy szülöttjét. Jogász, egyetemi tanár, Csáktornya országgyűlési képviselője. 1895 és 1903 között vallás- és közoktatásügyi miniszter, polgári reformok kezdeményezője, jelentős szerepet játszott az egerszegi gimnázium létrehozásában is. FIálából a város díszpolgárává választotta, szülőházát díszes emléktáblával jelölte meg, s utcát nevezett el róla. A mai Ady Endre utca 1902-től 1946-ig viselte nevét. 96. Serényi Árpád felvétele, Göcseji Múzeum 97. Képeslap, Göcseji Múzeum 1923 októberében, Vass József kultuszminiszter jelenlétében nyitották meg a gimnázium második emeletén újra induló polgári fiúiskolát. Czobor Mátyás polgármester az iskola új épületének tervezésével Hajas István műépítészt bízta meg, ám felépítésére csak 1938-ban nyílt lehetőség az Erzsébet királyné, (ma Kosztolányi) utcában. Ma a Petőfi Általános Iskola diákjai ülnek padsoraiban. 98. Serényi Árpád felvétele, Deák Ferenc Megyei Könyvtár Zalaegerszegen a Katolikus Legényegylet 1900-ban jött létre Kun Vilmos főgimnáziumi hittanár kezdeményezésére. 1914-ben a Fuchs és Grósz cég építette fel székházát, melyet 19l6-ban a katolikus hitközség vett át. 1930-ban kibővítették, fővárosi mintára épített nagy színpadot nyert. A kultúrház főként a fiatalok műkedvelő előadásainak, báloknak, tánciskolának, valamint egyesületeknek adott helyt. (Földszintjén ma önkiszolgáló étterem van, emeleti részét ismét a katolikus egyház vette birtokába.) 99- Serényi Árpád felvétele, Göcseji Múzeum A város iparos és kereskedő ifjainak kedvenc szórakozási lehetősége volt a tánciskola. Farkasovszky Terike mellett nevezetes tánctanár volt akkoriban Kertész Ödön, aki főként a Korona Szállóban tartotta tanfolyamait. 100. Serényi Árpád felvétele, Göcseji Múzeum A gazdakör már 1921-ben is létezett, de cselekvő életet csak újjáalakulása, 1926 után élt. Feladata a helybeli és a város környéki gazdák összefogása, és képzése volt, főként gazdatanfolyamok szervezésével. 1929-ben épült fel a város és az állam támogatásával székháza, tervezője Svastits Géza keszthelyi építész volt. A felvételen keménykalapban az első sorban ül Czobor Mátyás polgármester, mellette balról Kováts Ferenc, a gazdakör elnöke. (Az épület ma a fiatalok közösségi háza) 100
