Bicsák Istvánné Szegedi Irén: Salomvár története (Zalaegerszeg, 2001)

III. A salomvári iskola története - 8. Keménfa és iskolája;

1407-ben királyi ember volt Keményfalvi Mihály. Lehet, hogy azonos volt vele az a Keményfalvi Zala Mihály, aki 1423-ban Ostfi Gergely Prókátora.

109 1425-ben István fia Domokosról olvasunk. 1461ben Török Ambrus szentgyörgyvári várnagy Keményfalvi előnevet használ,

110

, hasonlókép 1496-ban Török Imre, András és Miklós.

111 1513ban Török Mihálynak 2 portáját említi az adólajstrom.

112 1515-ben Sándorfalvi Török Mihály és felesége Krisztina, másfelől Györkefalvi Román Máté - ő kétségtelenül az 1371-ben említett Román leszármazottja - elcserélnek 2 kúriát.

113 A csornai konvent előtt Kanizsai Miklós és László Szentgyörgyvárát vagy Békavárát az ahhoz tartozó 20 birotkkal együtt Keménfalvi Török Ambrusnak és Gebárti Lőrincnek háromezer forintért zálogba adják 1491. augusztus l-jén.

114 A község jellege 1848 előtt szabad község volt. A salomvári anyakönyvi kerülethez és körjegyzőséghez tartozott 1970-ig. Területének nagysága 2591. kat.hold. Tikmonyas major, Kövespart és Keresztúr puszták tartoznak hozzá. Lakossága 1908-ban 223 volt, nemzetiségük magyar.

115 Foglalkozásukat tekintve 1 kovács, a többi földművelő. A hódoltság alatt elnéptelenedett, 1720-ban is lakatlan. A 18. század derekán már újra benépesül, 1770-ben az összeírt családok száma 9, 48 lélekkel, 19 adózóval. Ebből jobbágy 8 család, köztük takács 2, extraszerilista 1. Az 1773-as canonica visitatio szerint

116 Keménfa: Praedium. Temploma nincs, Salomvár leányegyháza. Birtokosa a nemes Vizy család és Horváth család. Lélekszáma 134. A lakosság anyanyelve magyar. Temetője nincs, Salomvárra temetkeznek. Iskola nincs, tanító ugyanaz, mint Salomváron. 1922-ben épült egy kicsi templom társadalmi összefogással, orvosi rendelője nincs. A vasútállomás távolsága 3 km (Budafa). 1949-ben a lakóházak száma 55, a népességé 273. 1945-ig két földbirtokos élt a faluban: Nagy Sándor 182 kh földet bírt, Pék Gyula pedig 220 kh-t. A község határába átnyúlt a Salomváron gazdálkodó Eitner uradalom is 553 kh földdel. 1949-ben vezették be a telefont a községbe (1 készülék) 1962-ben pedig a villanyt. 1970-ben készült a portalanított bekötőút, ettől kezdve van a faluból autóbuszjárat is. Ebben az évben szervezték be a falut a zalacsébi közös tanácsba, és csak 1990-ben sikerült önálló önkormányzatot létrehozni. A salomvári önkormányzattal közös körjegyzőséget alkotnak. 1985-ben elkészült a vezetékes vízhálózat, 1994-ben pedig a szennyvízcsatorna. A lakosság száma jelenleg 136.

117 A munkaképes népesség nagyobb 74