Bicsák Istvánné Szegedi Irén: Salomvár története (Zalaegerszeg, 2001)

III. A salomvári iskola története - 5. Az iskola élete a körzetesítésig

szereztek, kerestek és találtak maguknak állást a városban. Csak az maradt meg az iskolában, akit családi körülményei, lakása Salomvárhoz kötöttek. A stabil tantestületi tagoknak igen sokat kellett dolgozniuk a főiskolán tanuló, állandóan konzultációkra és vizsgákra járó kollégáik helyett is. Mégis szép eredményeket értek el a tanításban. Igaz, hogy az alapozó tantárgyak: a magyar-történelem valamint a matematika-fizika tanítása hosszú évekig az igazgató, illetve az igazgatóhelyettes kezében volt, akik önmagukkal és tanítványaikkal szemben is magas követelményt támasztottak. 1970-ben a zalacsébi tanácsot összevonták a salomvári, kávási és zalaszentgyörgyi tanáccsal Zalacséb székhellyel. Ettől kezdve mint iskolafenntartó a tanács lett a munkáltatója az igazgatónak is. 1971-től a kávási és a zalaszentgyörgyi alsó tagozatos iskola is a salomvári körzeti iskolához tartozott, a felső tagozatos tanulók azonban Bagódba jártak iskolába. A bödei iskolát viszont Andráshidához csatolták. 1974-ben Hegyi Aladár igazgató nyugdíjba ment. Ebben az évben lépett életbe az a rendelet, hogy az iskolaigazgatókat a tanács nevezi ki 5 éves időtartamra. így került az iskola élére az addigi igazgatóhelyettes, Bicsak Istvánné Szegedi Irén. Matematika-fizika szakos tanár, pályáját a salomvári iskolában kezdte 1951-ben. Jó szellemű tantestületet alakított ki. Az iskolába hívta tanítani jó képességű, egykori tanítványait, illetve a volt tanítványok feleségeit. Sikerült elérni, hogy a tantestület döntő többségben Salomváron, illetve Zalacsében lakik, a fluktuáció megszűnt. A 8 tanulócsoportban és 2 napközis csoportban 14 pedagógus dolgozott: 13 nő és 1 férfi. A szakosan leadott órák aránya:

100 1965/66-ban 21% 1974/75-ben 30% 1980/81-ben 74,6% 1984/85-ben 78,4% Az iskola jelentős munkát végzett a pedagógusnevelésben is. Mint már említettem, Zalaegerszeg közelsége miatt igen sok kezdő, vagy képesítés nélküli nevelő járt ki a salomvári iskolába, és amikor oklevélre és gyakorlatra tettek szert, szükség lett rájuk a városban is. A nálunk kezdett pedagógusok közül több kolléga lett iskolaigazgató vagy helyettes, illetve művelődési ház igazgató Zalaegerszegen. Olyan nem volt, hogy elhagyta volna a pedagógus pályát az, aki valaha Salomváron tanított. 2. A tárgyi feltételek alakulása A körzeti központi iskola megszervezésével a tanulók száma ugrásszerűen megnőtt, a tantermek építése azonban elmaradt. 1952-ben 63