A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Zalaegerszeg, 1999)

Vajda Lászlóné: 1848–49 zalai kronológiája

Vajda Lászlóné: faludy gőzös szállította őket Keszthelyre. Közben a megyei ÁB - a közteherviselés elvét a gyakorlatban is bevezette - az eddigi adómentes osztályra 120 ezer Ft-ot vetett ki. Az adó behajtása a szolgabírók kötelessége volt.

57 Október 15. Perczel négyezer fős seregével Keszthelyről Kiskomáromba, majd Nagykanizsára vonult. Itt csatlakozott hozzá a somogyi, soproni és zalai önkéntes nemzetőrökből álló zászlóalj. Október 16. Kanizsáról Kiskanizsán, Becsehelyen és Polán át Letenyére tette át székhelyét, ahol Perczel az urasági kastélyban lakott. Első dolguk volt visszafoglalni az ellenségtől a letenyei fahidat. Október 17. Perczel két irányban indított támadást immár 6000 fős seregével a császári és a horvát haderők ellen. О Hódosán felé, Gáspár András pedig Kottori felé indult. Mindketten sikerrel jártak, 800 foglyot ejtettek, és az egyesült sereg Csáktornya felé menetelt. Dahlen seregét a Dráván túlra űzték. Néhány nap alatt felszabadult a Muraköz. Október 20. Perczel megerősítette Csáktornyát és megszállta a Dráva vonalát. A horvátok által elfogott Séllyey Lászlót hazaengedték Varasdról. Csertán Sándor a megyebeli uradalmakhoz fordult gabonáért a hadsereg élelmezésére, pl. pölöskei, ólai, egerszegi, csacsi, muraszemenyei, szentgróti,botfai, pallini és nagykanizsai uradalmakhoz írt levelet.

58 Október 23. Perczel elfogta Knezevichet, Séllyeyvel akarta kicserélni, de őt közben már hazaengedték, így ő is elengedte foglyát. Október 26. Stájerországból veszély fenyegette a Muraközben tartózkodó magyar sereget. Burits császári tábornok 2 ezer fővel Friedaunáí állomásozott. Egy részük megközelítette Csáktornyát, de a magyarok visszaverték őket. Burits Perczellel békealkudozásba kezdett, de a tárgyalás eredménytelen maradt. 28