A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Zalaegerszeg, 1999)

Vajda Lászlóné: 1848–49 zalai kronológiája

1848-49 zalai kronológiája Október 29. Közben a megyében tovább folyt az újoncozás. A ki­vetett 4565 fő nehezen gyűlt össze. Akiket besoroztak, azonnal Perczel seregéhez küldték. 59 Bár Csertán Sándor mindent elkövetett a hadsereg élelmezésé­nek és felszerelésének biztosítására, kénytelenek voltak az illirektől foglalt ruhákat is átalakítani. Erről döntött a megyei ÁB, s az egerszegi Berger szabó vállalta is az átalakítást. 60 1848 november November 2. A megyei ÁB 1350 főből álló önkéntes sereg kiállí­tását határozta el, és Perczel parancsnoksága alá rendelték őket. 61 Ez lett az 56. zászlóalj. A sáncok megerősítéséhez a muraközi táborba érkezett Gyulai Gaál Miklós tábornok. November 8. A második bécsi forradalom leverése után 3 irány­ból készülődött a horvát és az osztrák hadsereg Perczelék meg­támadásra: Légrádnál Todoroviè, Varasánál Dahlen, Friedaunál (ma: Ormoz ) Burits és Laval Nugent tábornagy csapatai gyülekeztek. Perczel - megelőzve az egyesített táma­dást - a legerősebb, Burits ellen indult. Szakadó esőben Csák­tornyát elhagyva látszólag Nedelic felé meneteltek - a horváto­kat megtévesztendő -, valójában azonban a stájerországi Friedau felé vonultak és bevették a várost. De az üldözést már nem tudták folytatni, mert félő volt, hogy a másik két ellensé­ges hadtest közben átkel a Dráván. A hadjárat mérlege 50-60 ellenséges, 1 magyar halott és 16 sebesült volt. November 11. Perczel serege a folyók áradása miatt elhagyta a Muraközt. Miután átkeltek, a Murán a víz elsodorta a letenyei hidat. Perczel Letenyén ütötte fel főhadiszállását. Az Országos Nemzetőrségi Haditanács tudatta, hogy a zalai önkéntes nemzetőrzászlóaljat 47. számmal honvédzászlóaljjá alakították át. November 13. A Dahlen vezette horvát csapatok átkeltek a Drá­ván és bevonultak Csáktornyára. 29

Next

/
Thumbnails
Contents