A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Zalaegerszeg, 1999)

Vajda Lászlóné: 1848–49 zalai kronológiája

1848-49 zalai kronológiája kosok megtagadták az irtásföldek utáni gabonafizetést. A várfóldiek az uraság tábláját elfoglalták és felszántották. A megye a karhatalom segítségével teremtett rendet. A szilvágyi lakosok viszont az uradalom önkényeskedéseiről panaszkodtak az ÁBnak. A lesencetomajiak a tagosítást és a legelő elkülönítést sérelmezték, a zalavári lakosok pedig magukhoz vették a kocsmáitatási jogot, megtagadták az irtásföldekről a kilencedfizetést, és adót sem akartak fizetni. Az ÁB vizsgálatot rendelt el, és felszólította őket tartozásaik rendezésére.

39 Július 24. Zala megye a horvát mozgalmak miatt nem tudta Varasáról beszerezni a sót. Duschek Ferenc pénzügyminisztérumi államtitkár intézkedett, hogy Csáktornyán létesítsenek sólerakatot. 1848 augusztus Augusztus 7. A megyei ÁB elrendelte a Közlöny с kormánylap községekbe való kiküldését. Augusztus 12. Ottinger Ferencet leváltották a Dráva menti parancsnokságról. Augusztus 13. Batthyány Lajos miniszterelnök önkéntes nemzetőrök toborzását rendelte el. A megye 1300 nemzetőr kiállítását vállalta. Augusztus 16. Keszthely városa a megyei ÁB-hoz fordult jogorvoslatért, Festetich Tasziló volt földesúr vadászati joga miatt, mivel a város kizárólagos tulajdonába került erdőben a gróf vadászai gátolták a várost jogai gyakorlásában.

40 Augusztus 24. Zalaegerszeg város közgyűlése a nemzetőrök számára 100 szuronyost puskát vásárolt a városi pénztár terhére.

41 A megyében folytatódtak a paraszti tagosítási perek. A zsellérek földosztást követeltek, pl. a galambokiak. A teskándiak, {Kerkateskánd ) és máhomfaiak a közös (urasági és falui) erdő használatát sérelmezték. Tárnokon a Deák családnak az irtásokról járó kilencedet tagadta meg a falu. Horváti lakói ugyanígy jártak el. A sármellékiek panaszolták, hogy az uraság elvet21