A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849. (Zalaegerszeg, 1999)

Vajda Lászlóné: 1848–49 zalai kronológiája

Vajda Lászlóné: te tőlük az irtásföldeket. A türjei prépost azt panaszolta, hogy a falu lakói erőszakkal elvették az uradalomtól a gubacsgyűj­tést. 42 A kiskomáromiak és a komárvárosiak megtagadták a papnak járó szolgálatot. Nagy- és Kiskanizsán a herceg Batthyány­család borkimérési jogát bitorolták az uradalom lakosai. Eszteregnyén engedély nélküli borkimérésre is sor került. Augusztus 26. Teleki Ádámot kinevezték a Dráva menti seregek élére. Augusztus 27. Batthyány Pápa, Vác, Szolnok és Arad városokat jelölte ki az augusztus 13-i rendelet értelmében toborzott ön­kéntes nemzetőrség kerületi gyülekezési helyéül. Egyben kine­vezte az így létrejövő négy tábor honvéd őrnagy- és parancsno­kait, {Pápa: Kosztolányi Móric; Vác. Ivánka Imre; Szolnok. Gör­gei Artúr; Arad: Máriássy János) rendelkezett azok fegyver- és pénzellátásáról. Augusztus 29. Szemere Bertalan belügyminiszter elrendelte a 19-22 évesek újoncösszeírását. A nemzetőrök egész hónapban a Mura-Dráva mentén tartóz­kodtak. 1848 szeptember Szeptember 3. A 7. honvédzászlóalj Pápáról Keszthelyen át Ka­nizsára vonult. Szeptember 4. V. Ferdinánd visszahelyezte Jellasicsot báni mél­tóságába. Szeptember 5. Csertán Sándor zalai követ is tagja a Bécsbe in­duló 100 tagú országgyűlési küldöttségnek. Szeptember 7. Jellasics elzárta a Dráva hídját Varasdnál, ezzel megszüntette a közlekedést Magyarország és Horvátország kö­zött. 22

Next

/
Thumbnails
Contents