Ljudje ob Muri. Népek a Mura Mentén 2. kötet (Zalaegerszeg, 1998)
Bánffy Eszter (Budapest): A Kerka-völgyi mikrorégiós kutatási program első eredményei
A Kerka-völgyi mikrorégiós kutatási program első eredményei tovább északnyugat, Közép-Európa belseje felé. Ennyi már eddigi, kis-balatoni és hahótmedencei őskori kutatásaink alapján is többé-kevésbé bizonyos volt. E hatások közvetítésének egyik kulcsterülete azonban éppen Čsesztreg körzetében, a Kerka középső folyásvidékénél kellett, hogy legyen. Ismeretes volt már az is, hogy a borostyánút valahol a Kerka-völgyben lépte át a mai Magyarország határát, és a római megtelepedés szép példája a Zalabaksánál a Kerka folyó töltéséből előkerült sírkő is. Új, 1995-ben kezdődött és remélhetőleg egyre nagyobb szabású kutatásainknak részben éppen ezért lett ez a vidék a központja. Az első terepbejárásokat 1995 tavaszán végeztük. Két év alatt több, mint ötven lelőhelyet találtunk a Szentgyörgyvölgytől Csesztregig és Kerkakutastól Kerkabarabásig terjedő területen. Az első eredményekről - az alábbiakban szeretnék rövid összefoglalót adni. Az első kor, amelyből emberi település nyomait találtuk, máris igen jelentősnek bizonyul a térség őskori történetében. Az első földművelő népesség a Dél-Dunántúlon, mint közismert, a Starcevo-kultúra népe volt. Legújabban feltárt lelőhelye a Zalaegerszeg melletti Gellénházán jóval északabbra és nyugatabbra tolta Starcevo-kultúra földrajzi elterjedésének határát. 9 Az ezt követő, közép-európai vonaldíszes kerámia kultúrája pedig sűrűn megtelepült a Kerka és a beléfolyó patakok körüli dombhátakon. Valójában ezek a „vonaldíszesek" tekinthetők KözépEurópa első termelőgazdálkodást folytató, paraszti életmódú népességének. Érdekes, hogy amíg a Kis-Balaton vidékén szórványosan fordultak elő a legidősebb vonaldíszes fázis leletei (pl. Garabonc-Ófalu, Sieben Jahrtausende am Balaton, 17, 1. kép), a Hahót-völgyből pedig semmi nyomát nem találtuk, a Kerka völgyéből számos lelőhelye került elő már eddig is. Eddigi legnagyobb telepe a Kerkabarabás-Barabási háromszög lelőhelyen található. Itt több száz méter hosszan, több, a Kerkára merőleges hosszúkás szürke folt jelezheti a házakat az alacsony folyóteraszon, a felszíni leletek pedig a kultúra klasszikus fázisára utalnak. Szinte minden dombháton találtunk vonaldíszes cserepeket és kőeszközöket, a kisebb telepek gyaníthatóan szinte látótávolságban helyezkednek el egymástól. Legérdekesebb mégis az a lelőhely, amely a Szentgyörgyvölgy és Márokföld közötti Pityerdomb legmagasabb részét fedi be. Itt a vonaldíszes kultúra olyan korai telepét kezdtük feltárni még 1995-ben, amely joggal keltezhető a kultúra kialakulása körüli időszakba. A Pityerdombon valószínűleg több hosszúház állt. Az eddig feltárt, mintegy négyszáz m 2 alapján úgy tűnik, két telepmagot különböztethetünk meg. Az egyikben minden objektum pontosan észak felé nézett, a házon kívüli árokrendszert is beleértve. A másikban, amely az első telepmagtól 50 m-re, a domb kúpján helyezkedik el, ez a tájolás talán nem volt ilyen szigorú. A telep egységesen egyrétegű, a járószinten fekvő leletekkel teli réteget vastag égett patics borítja, majd megszűnik a település. Néhány szórványos és nyilvánvalóan másodlagos helyzetű, klasszikus vonaldíszes cserépdarabon és a Balaton-Lasinja-kultúra egy kisméretű, szétszántott gödrén kívül más korszakban nem telepedtek meg a Pityerdombon. A leletekre jellemző, hogy - bár a Starcevo-kultúrának még az újabb, módosított határán is majdnem 60 km-rel kívül esik ez a lelőhely - körülöttük feltöltődött gödrökből nemcsak hogy a Starčevo- és a vonaldíszes jellegű kerámia együtt került elő, hanem ez a két jellegzetesség igen sok esetben egyazon edényen látható. így például alacsony csőtalp, kehelyforma, lilásbordó slip a felületen vagy szintén a Starcevo-kultúrára jellemző piros-fekete-piros, ún. „szendvics"-törésfelület és a vonaldísz együttesen látható. Egy volutás díszű edényt, amelyen emberkéz alakú a fogantyú, alighanem festékes edénynek használtak. A festék vegyelemzése még folyamatban van, 10 azonban más töredékeken is megtalálható nyomokban a fekete festés. 11