„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Boda Zsuzsanna: Dorffmaister István világi falképei – kastélyok, középületek dekorációja

is értelmezhetjük. Dorffmaister a bibliai képek megfestésekor több esetben konkrét mintaképeket használt fel. s azokat változtatás nélkül alkalmazta. Valószínűleg még a bécsi akadémiáról ismerte Pietro Monacónak és Francesco Berardinak Giovanni Battista Pittoni képei után készült metszeteit s ezeket másolta. ' Ilyen konkrét átvétel Francesco Berardi metszeteiről az egyébként talán két legjobban sikerült kompozíció, a Dávid felkenése és a Gedeon áldozata.

8 A hason fekvő, halott Góliát és a testére diadalmasan rálépő Dávid figura-csoportjának szintén Pittoni képén található a mintája.

9 A Józsua-jelenetén az éppen most legyőzött király és az őt fogva tartó katona alakja Rembrant Sámson megvakíttatása-képének pontos ismeretét mutatja.

10 Ugyanezen a képen Józsua figurája Pittonitól származik.

11 Hasonlóképp Pittoni-kompozíciót követ az Eszter Ahasvérus előtt és a Dávid és Abigél-kép: ezeket a firenzei Salvadori-gyűjtemény két képével hozhatjuk kapcsolatba.

12 Dorffmaister sárvári falképein szinte minden esetben jelen vannak azok a kép előterében vagy sarkában felbukkanó díszes, nagy edények, kannák, az azoknak támasztott tálak, illetve az oldalról a képtérbe belépő lándzsás, páncélos katonák, amelyek Pittoni képeire oly jellemzőek. A fémedények, de különösen az antikizáló kosztümök és a gyöngyös ékszerek aprólékos megfestése kifejezett dekorativitást ad a képeknek. Az erőteljes, sötét színekkel festett tetszetős rokokó jeleneteken a bájos nőalakok (Judit, Delila) mellett Dorffmaister jellegzetes arcú, kissé vaskos, darabos férfialakjai is feltűnnek. Világosabb színtónusú, csiszoltabb és higgadtabb formavilágú Dorffmaister 1773-ban festett ma is jó állapotban lévő freskója, amely a ligvándi (Nebersdorf) Niczky-kastély földszinti dísztermének mennyezetére készült. A megrendelő Niczky Kristóf, a Mária Terézia bécsi udvarában kedvelt és népszerű magyar főúr. ebben az időben valóságos belső titkos tanácsos és Verőce vármegye örökös főispánja, a Szent István-rend kiskeresztjének birtokosa, akiben a család 1765-ben grófi rangra emeltetett.

13 Az állam- és jogtudományban jártas, ambiciózus nemes pályája meredeken ívelt felfelé. Ligvándi birtokán 1770-ben épült fel a főúri ranghoz illő kora klasszicista kastély. Dísztermének színes, márványutánzatú falait copf díszű pilaszterek tagolják. Tükörboltozatán körben festett kazetták, a freskót profilait stukkókeret szegélyezi. A kép, amelyet a szignatúrája szerint Stepha. Dorffmaister pinxit. Ao. 1773, egy, az ókori görög mitológiából vett jelenet látható: Phaeton Helios szekerén, körülötte a felhőkön ülő olimposzi istenekkel (88. kép)}

4 A mitológiai történet szerint Phaeton, a napisten fia. egy napra elkérte apjától kocsiját, hogy bizonyságot nyerjen isteni származásáról. A nyugtalan lovak húzta aranyos szekér felett azonban nem tudott uralkodni, az vágtájában felgyújtotta a Földet, s ekkor a még nagyobb katasztrófát elkerülendő, Zeusz villáma lesújtott rá, s Phaeton a mélységbe zuhant. " Az egy nézetre komponált képen középen, félig alulnézetből, napkorong előtt őt látjuk, amint fehér lovak vontatta aranyos szekéren áll. de lovai már nem engedelmeskednek, felágaskodnak. Phaeton görcsösen próbálja tartani őket, de szekere körül már lángok csapnak fel s közeledő bukását jelzik. Ezt a drámai jelenetet fogják körül a kék ég előtt, barnás felhőkön ülő vagy lebegő, változatosan elrendezett isten-alakok, Vulcanus, Minerva, Ámor. Kronosz. írisz, Jupiter és Junó, Venus, Herkules, valamint Apollo (89. kép). Ettől a körtől kissé félrehúzódva ül a bal sarokban Janus. az idő múlásának istene. Különös, hogy egy pályája csúcsán lévő főúr miért egy ilyen tragikus végű jelenetet festet kastélyába. Talán önmaga számára is figyelmeztetésként és ebben az esetben a megrendelő önismerete és bölcsessége is figyelemreméltó - arra vonatkozóan, hogy a helytelen kormányzás milyen veszélyekkel és következményekkel járhat. A kompozíció felépítése, a figurák csoportosítása, a kép előterében élénk és a háttérben visszafogott világos színkezelés egyértelműen Dorffmeister akadémiai tanárának Paul Trogernek. valamint Dániel Grannak hatását mutatja. A Soproni Múzeum Storno-gyűjteményében fennmaradt a mennyezethez készített színes olajvázlat (90. kép)}

6 amely egy-két formai változtatástól eltekintve, megegyezik a freskóval. A menynyezeten a vázlathoz képest hangsúlyozottan nagy és díszes lett Helios aranyos kocsija, valamint Apollo mellé nem került fel egy. a hajában és ruháján virágokkal ékes istennő alakja. A festő valószínűleg a helyszínt pontosan nem ismerve készítette a vázlatot, amelyen a képtükör a hosszú oldalak közepén kihasasodik, ellentétben a díszterem sima. csak sarkain derékszögben bevágott téglalap formájával. Ebből a középső ívből tör fölfelé, igen hatásosan. Phaeton alakja. A főalak és a lovak mozdulata expresszív és lendületes, mint ahogy az olimposzi istenek alakjai is arányosabbak és mozgalmasabbak. Az egész kompozíció sűrítettebb. összefogottabb, festői megoldásaiban érzékenyebb és kifejezőbb. Csatkai Endre a ligvándi vázlatot Maulbertsch kirchstetteni mennyezetvázlatával hozta kapcsolatba.

17 A kompozíció felépítése, a főalak elhelyezése a képtérben, az ágaskodó fehér ló ábrázolása mindenképpen hasonlóságot mutat. Valószínűnek tartom, hogy Dorffmaister ennél a munkájánál is előképet vagy -képeket követelt. A bal sarokban kuporgó Janus figuráját pl. Agostino 180