„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Boda Zsuzsanna: Dorffmaister István világi falképei – kastélyok, középületek dekorációja

Carracci Plútót ábrázoló modenai képéről másolta.

18 Érdekes lehet megemlíteni, hogy a ligvándiéval teljesen megegyező, de tükörképes kompozíció jelenik meg a dobói (Dubovica) Dobay-kastély dísztermének mennyezetén Jozef Lerchtől, 1782-ből. Valószínű, hogy a két festő közös előkép után dolgozott. A magyarországi késő barokk kastélydekorációnak igen érdekes és ritka példája lehetett a hegyfalui Horváth-kastély dísztermének dekorációja 1794ből.

20 A barokk kastély ma már nem áll, helyére klasszicista épületet emeltek. Díszteremének mennyezetét a Barátság allegóriája, nyolc falát a hét világcsodának, valamint Horváth Zsigmondnak, a kastély urának, egyben a megrendelőnek és családjának, valamint barátjának, Gludovácz Józsefnek. Keled urának falra feszített vászonképei díszítették.

21 A különleges együttesről Dorffmaister saját, 16 oldalas német nyelvű („nach altdeutscher Mundart" írott) leírásából van tudomásunk, amelyet Czinke Ferenc költő versbe szedve magyarra is lefordított.

22 Ennek címében a festő alkotását mindkét nemesúrnak ajánlotta. A leírás szerint a mennyezeten az Isteni Gondviselés nőalakja volt látható egy kibontott hajú és egy. a nemességre utaló Minerva-pajzsot tartó, lefátyolozott arcú allegorikus nőalak fölött. Saturnus farkába harapó kígyót tart. mint a töretlen, folyamatos kapcsolat jelképét. Egy géniusz az örökké lángoló szeretet fáklyájával látható, egy másik pedig babérkoszorút helyez a két nemesúr címerére, amelyet Cybelé tart mindkét kezével. Végül az alább elhelyezkedő hegyen a főnixmadár az örökkévalóságra utal. A következőkben sorra jön az ókori világ hét csodájának és történetüknek leírása, majd a barátság-portréé, végül az ajtók és ablakok fölötti képeké. A festő leírja, hogy a világcsodák ábrázolását pontosan, bárminemű változtatás nélkül vette át különböző híres festőktől, de a körülöttük elhelyezett történelmi személyeket saját elgondolásai alapján festette meg. A Babilon bástyáit bemutató kép esetében konkrét forrását is megjelöli Semiramis portójának megfestéséhez: Joachim von Sandrart Teutsche Akademie című munkáját.

23 Az ebben látható Semiramis-profilkép kibontott, lobogó hajjal ábrázolja a babiloni uralkodónőt, ahogyan Dorffmaister szövegében is megjelenik."

4 Az egyiptomi piramisokat mutató hangsúlyozottan történeti képen Kheops fáraónak az építőmester éppen az utolsó nagy piramis rajzát mutatja, amelynek folyamatban lévő építése a háttérben látszik. A Mausoleos sírját ábrázoló képen az épület mellett Szókratész és Teopompusz mond halotti beszédet. Az alexandriai világítótornyot és a mellette elhaladó hajót holdfényes éjszakai megvilágításba helyezi, s megjegyzi, hogy ez a Nachtstück egyike volt a legnehezebben megoldható feladatoknak. Sandrart szövegeinek többé-kevésbé hű követése egyébként végig jellemzője Dorffmaister írásának. Ez több esetben szó szerinti átvételt jelent, s minden bizonnyal inspirációt a képi megformáláshoz is, mint pl. a római Kolosszeum (Amphiteatrum), Babylon tornyainak, illetve az ajtók és ablakok feletti díszítések megfestésénél. Utóbbiaknál, úgy gondolom, biztosak lehetünk abban, hogy a festő nemcsak a sandrarti szöveget követte betűhíven, hanem a római költők és írók portréit, valamint a vázákat is a Teutsche Akademie metszetei alapján készítette. Az öt ablak fölé Aratus, Alkaiosz. Pindarosz, Pittakosz és Filemon antik bronz érmekről, illetve Pindarosz esetében márvány mellszoborról vett képmása került.

25 Eredetileg Aratus és Filemon, valamint Alkaiosz és Pittakosz egy-egy éremnek díszítették elő-, illetve hátlapját. A három ajtó fölötti falfelületeket díszes római vázák, kancsók, korsók díszítették. Sandrart négy kitűnő vázas metszetlapot is közöl; Dorffmaister idevonatkozó szövegrésze az első és harmadik metszethez tartozókból van összeállítva.

26 Bizonyosak lehetünk abban is. hogy Dorffmaister más forrásmunkát is felhasznált. Több helyütt, mint pl. az egyiptomi piramisok és Mausoleos sírjának leírásánál bővebben tájékoztat, mint Sandrart. és olyanokról is kell írjon (a rodoszi kolosszus vagy a pharoszi világítótorony), amelyeket Sandrart meg sem említ munkájában. A nyolcadik falat a mennyezet hagyományos barokk eszközökkel megalkotott allegóriájához kapcsolódóan, de az annál közérthetőbben és egyenesebben megfogalmazott barátság-portré borította, amelyen a két uraság egymás jobb kezét fogva áll, mellettük mitológiai előképként Castor és Pollux. Barátságuk az igaz férfibarátság példája, mint ahogy a kép címe és az egész terem programja is ez: Vera Amititia. A képciklus a német „Freundschaftstemper sajátos és egyedülálló hazai példája.

2 Adatból van tudomásunk két további, ma már nem létező munkájáról Dorffmaisternek. A festő Szily püspökhöz írott egyik, 1786. májusában kelt leveléből értesülünk arról, hogy az évben Egyeden, a Festetics-kastélyban is dolgozott. Megírja Szilynek, hogy június 4-ig a nyúli templomban a rábízott munkát elvégzi, s onnan Egyedre (szerinte Egek) megy Festetics gróf néhány szobájába tájképet festeni.

28 Az ebben az időben igen divatos tájképfreskók eme darabjáról sajnos részletesebbet nem tudunk: a kastélyt 1880-ban lebontották. Dorffmaister feltehetően utolsó világi témájú munkája volt a nagycenki kastély fürdőházának kifestése. Az 1789. májusában leégett cenki fürdőház helyén - még a kastély átépítését megelőzően - új, „igényesen kiképzett" fürdőépületet emeltek 1796181