„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Galavics Géza: Dorffmaister István történeti képei

háztörténet. Nagy figyelmet fordított a papképzésre, bőkezűen támogatta a katolikus egyházat, így a nagyszombati papi szemináriumot is, amelyet a római Collegium Germanico-Hungaricum mintájára esztergomi érsekek hoztak létre, országos hatáskörű intézményként. Fontos szerepet szántak neki az ellenreformáció mozgalmában, s az intézmény ennek az elvárásnak meg is felelt: a magyarországi katolikus egyház vezetőinek jelentős része ebben a szemináriumban végezte tanulmányait.

27 Az alapítási jelenet a mennyezetkép-sorozatban kettős jelentésű: az egyik a templom kegyuraságával függ össze, s kiválasztása az egész falképsorozatban a leginkább hagyományos motivációjú. III. Ferdinánd ugyanis azt az óbudai prépostsági birtokot adományozta a szemináriumnak, amelynek Kiskomárom is része volt. Ily módon az esztergomi káptalan, a megrendelő, e másfél évszázad előtti gesztus akkori haszonélvezője, jelenlétének legitimációját találta meg e témaválasztásban. A mennyezetkép másik jelentése viszont, hasonlóan a „Koronafelajánlás" és az „I. András visszaállítja a kereszténységet" kompozíciókhoz, politikai aktualitás kifejezője. Általuk az esztergomi káptalan, mint a magyar katolikus egyház egyik vezető testülete, hagyományos módon, a késő barokk mennyezetfestészet eszközeivel foglalt állást állam és egyház kapcsolatát érintő kérdésekben. A kiskomáromi falképeken olyan királyokat állított példaként saját kora közönsége elé, akik látványos gesztusokkal álltak ki a katolikus egyház mellett. Ilyen a kereszténységet meghonosító, országát Szűz Mária oltalmába helyező Szent István, ilyen a templomokat, kolostorokat visszaállító és támogató I. András, s ilyen a papnevelést az esztergomi érsekek kezébe helyező és támogató III. Ferdinánd példája is. Egyértelmű utalások II. József egyházpolitikájára s annak következményeire: az ősi kolostorok feloszlatására, az egyházmegyék kezéből kivett és centralizált papnevelés intézményesítésére. Hasonlóan ahhoz, ahogy ezt Szily János sérelmezte püspöki székesegyháza oltárképén. Csak míg a megyeszékhely közönsége Szombathelyen Dorffmaister oltárképében saját magára ismert, s a képnek aktuális jelentést adott, addig Kiskomáromban, e dél-zalai kis faluban jóval kevesebben lehettek, akik a képi program finom utalásait megérthették. A falképeknek az egykori közönségre tett hatásáról semmilyen adattal nem rendelkezünk. Dorffmaister valamennyi történeti festménye közül előkészítő vázlata egyedül a kiskomáromi „I. András visszaállítja a kereszténységet" kompozíciónak maradt fenn, egy olaj-bozetto a Soproni Városi Múzeumban.

28 (Kat. sz. 41, 61. kép) A kompozíció már a vázlaton is kiérlelt volt, s a mennyezetképen csupán annak belső arányait változtatta meg a festő, például a pogány magyarok vadságát ábrázoló, a kép dramaturgiájában fontos szerepet játszó rész megnövelésével. A vázlat különösen a festői tónusértékek kontrasztjában, a tónusok, főként fények rögzítésében erősen barokkos felfogású, s a század közepének akadémiai hagyományait őrzi. A menynyezetképen a megvilágítás sokkal egyenletesebb, a formák részletezőbbek és pontosan értelmezettek. Éppen ezek révén érvényesül erőteljesebben az ábrázolás hitelessége. Festőnek és megrendelőnek egyaránt fontos volt a történeti esemény hiteles megjelenítése. Ezért is fordult a festő a hazai képi hagyományok ekkor legkorszerűbb forrásához, a magyar királyok képmássorozatát, a Mausoleumot modernizáló nagyszombati Corpus Juris kiadás illusztrációjához. Ez inspirálta őt már a mohácsi csata ábrázolásánál is, s a kiskomáromi mennyezefkép esetében még közvetlenebb a kapcsolat F. Schmittner metszete (62. kép) és Dorffmaister falképe között. A metszet követi a kép struktúráját, középen a király alakjával, akinek az egyik oldalán pogány magyarok -rontanak Gellért püspökre, míg a másik oldalon építőmester, kőfaragók és építőmunkások közreműködésével egy új és nagyszabású templom épül. A falképen az építkezés szerszámai mellett a templomok újjáépítésére csak az ősz építőmester, egy fiatal fiú a templom tervrajzával, s egy a király küldöttével tárgyaló férfi alakja utal. Erősebb hangsúlyt kap a vele átellenben ábrázolt jelenet, Szent Gellért és társai vértanú halála. Dorffmaister ennek megfestésekor is idegen előképet használt fel, - különös módon - a würzburgi érseki palota kápolna szentélyének mennyezetképei Ezt az 1730-as években Rudolf Byss készítette a frankok apostoli szentjeinek, Szent Kiliánnak, Kolonátnak és Totnannak vértanúságáról. Bár a svájci születésű festőt a század 20-as éveiben a bécsi Hofburg kifestésénél is foglalkoztatták, nem tudjuk, Dorffmaister István hogyan jutott hozzá Byss kompozíciójához, esetleg mindkettőjük közös előképéhez.

29 Az egy évvel a szombathelyi Szent István oltárkép után készült kiskomáromi falképek, a megrendelő szándéka szerint, ugyanúgy a jozefinista egyházpolitikával és annak következményeivel hadakoznak, mint a Szily püspök rendelte képen. Ám az igényes programhoz választott helyszín (egy félreeső falusi templom) és műfaj (a lassan erejét elveszítő illuzionista mennyezetkép) párosítása a késő barokk történeti festészet új útjainak keresésében halmozott hátrányt jelentett. Nem igazán kínált megújulási lehetőséget sem a közönség, sem a festő számára, s ténylegesen is utolsó lett a hazai templom-mennyezetekre festett történeti képek sorában. Dorffmaister életművében az utolsó történeti festménysorozat egy olajfestmény-együttes volt. Már 90