„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Galavics Géza: Dorffmaister István történeti képei

Dorffmaister István történeti képei GALAVICS GÉZA Dorffmaister Istvánt, a bécsi Akadémia Magyarországon megtelepedett festőjét, az országban tevékenykedő jeles festőkortársairól mindenekelőtt történeti festményeinek nagy száma különbözteti meg. Ezek a festmények szinte kivétel nélkül a magyar történelemből merítették témáikat, s megrendelőik katolikus egyházi személyiségek és intézmények voltak. Döntésük, hogy megbízásaikkal mindannyian a Sopronban élő Dorffmaister Istvánt keresték föl, értékítéletet hordoz: úgy találták, hogy a 18. század végi Magyarországon a magyar történeti témák monumentális méretű megfestésében Dorffmaister Istvánnak nemigen akad párja. Dorffmaister Istvánnak hat műve illetve műegyüttese sorolható magyar történeti tárgyú alkotásai közé. Mindegyiket 1784-95 között, közel négy évtizedes alkotó pályájának utolsó évtizedében festette. Az elsőt, a szentgotthárdi csatát ábrázoló mennyezetképet 1784-ben az ottani cisztercita templomba, a másodikat, a két mohácsi csata képét és II. Lajos portréját 1787-ben a pécsi püspök mohácsi nyári kastélyába. Ezeket követte 1788-ban a Szigetvár elestét és visszafoglalását ábrázoló mennyezetkép a város plébániatemplomának boltozatán, majd 1792-ben a Szent István megalapítja a pannonhalmi apátságot témájú oltárkép a szombathelyi székesegyház egyik mellékoltárán. Történeti képeinek sorát végül 1793-ból a kiskomáromi plébániatemplom mennyezetképei - I. András visszaállítja a kereszténységet, A nagyszombati Collegium Rubrorum megalapítása - és 1795-96-ból a szentgotthárdi cisztercita apátság apáti fogadótermébe készült olajfestrnények - Az apátság története - zárják. E hat mű fele templomi mennyezetkép, másik fele pedig nagyméretű olajfestmény. Funkcióját tekintve négy közülük szakrális térbe készült, kettő pedig egyházi méltóságok reprezentatív termét - püspöki illetve apáti fogadó - díszítette.

1 A három legkorábbi mű, a szentgotthárdi (1784), a mohácsi (1786) és a szigetvári (1788) jellegzetesen centenáriumi jubileumra készült alkotás. Akkortájt volt ugyanis száz éve annak, hogy megtörték a török másfél évszázados uralmát Magyarországon. Hosszú idő után először Szentgotthárdnál arattak győzelmet a törökök felett 1664-ben, azután pedig két évtized múltán, a hajdani súlyos vereségek színhelyén, a mohácsi csatamezőn 1687-ben, majd Szigetvárnál 1688-ban, ahol a Zrínyiek várát foglalták vissza.

2 A magyarországi katolikus egyház a győzelmeket egy évszázad múltán is a kereszténység diadalaként értékelte s a csaták helyszínén képzőművészeti eszközökkel példaként kívánta felmutatni. Elsőként az 1664-es szentgotthárdi csatáét az ottani cisztercita templom hajójának mennyezetén. A 12. században alapított s a középkor végén feloszlott cisztercita apátságot a török kiűzése után újra felélesztették. Az apátság birtokait 1734-ben a heiligenkreutzi ciszterciták váltották meg, s az 1740-es években a kolostort is újra telepítették. 1748-64 között a bécsi Franz Anton Pilgrammal nagyszabású templomot építtettek, amelynek belsejét a rend művészei, a szobrász és fafaragó Caspar Schrezenmayer és a festő Matthias Gusner díszítették.

3 Ekkor készültek a templom fő- és mellékoltárai, s a szentély és a hajó első kupolájának (M. Gusner) mennyezetképei is. Csak a hajó utolsó boltszakaszát hagyták üresen, hogy ide - mint a rend krónikása 1764-ben följegyezte - egy Jobb és méltóbb ecsettel" a szentgotthárdi csata jelenetét festessék majd.

4 Tervük megvalósítása azonban két évtizedig váratott magára, hiszen csak 1784-re találták meg azt a festőt, Dorffmaister Istvánt, akire a csata megfestését rábízhatták. Ebben az évben készül el a mennyezetkép, amelynek szignatúráján a festő - mint szinte mindig - a bécsi Császári és királyi Akadémiai végzettségét hangsúlyozza: Steph. Dorffmaister pinxit Ex Ccte. Reg. Vienne. Acad. 1784. A templomban együtt dolgozott legidősebb fiával, a később kitűnő portréfestővé lett Józseffel, aki jelzése szerint Joseph Filius pinxit Architecturam - a látszatarchitektúrát, e modern, késő barokk ízlésű gazdag keretelődíszítést festette. A vörösmárvány színére hangolt festett architektúrából tűnik elő Dorffmaister szentgotthárdi csatájának színes és mozgalmas mennyezetképe (40. kép). Középpontjában ott van ugyan Magyarország címerével a Madonna alakja és a Szentháromság is, 83