„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Zsámbéky Mónika: A templomfestő Droffmaister István II. 1781–1797

egykori Szűzanya oltár felé. A templom Szent Sír-kápolnájában ritka képtémákat találunk: a Jeruzsálemet sirató Jeremiás prófétát, vele szemben fára festve a tengerbe dobott Jónást. A boltozaton két puttó Veronika kendőjét tartja. A kápolna képei rossz állapotban vannak, átfestettek, így csak feltételesen sorolhatjuk Dorffmaister művei közé. A másik falu Ormándlak, ahol a templom szentélyét festette ki. Bár ezt a művét sem szignálta, stilárisan jól illeszkedik e korszakbeli freskói közé. A szentély falára készült a Mária mennybevitele főoltárkép, melyet festett oszlopos architektúra keretez. A két pár oszlop között festett fülkében Szent István és Szent László grisaille szobra áll. Az oltárkép keretét felül felhők törik át, és így összekapcsolódik a boltozat Szentháromság ábrázolásával. A freskó erősen átfestett, az angyalok és az apostolok figuráinál több részlet elüt Dorffmaister megszokott sémáitól. A sokszor ismételt jelenetben újítást hoz a háttér ívelt homlokzatú épülete és egy obeliszk, amely az eszköztár klasszicizálódását jelzi. A mennyezet Szentháromság-képét keskeny felhősáv választja el a főoltárképtől, Mária felfelé haladó alakja majdnem eléri ennek a felhősávnak az alját. A három isteni személy a már Nován, Toponáron és Kenyériben megfestett kompozíció szerint látható, csak kisebb részletekben változtatta meg. Ezekben az években készült a Szigetvár melletti Domolospusztán Hoitsy Mihály kastélyának kápolnájában a Szent György mennyezetfreskó, ami sajnos azóta elpusztult.

26 A szentély oltárképéről fotót nem ismerünk, Szent Györgyöt a sárkánnyal vívott küzdelemben örökítette meg Dorffmaister. Egy vihar során a torony a tetőre dőlt és azt beszakította, ekkor semmisült meg a falkép. A kápolnában mesterünk egy stációsorozatot is készített, amiből hírmondónak két kép maradt meg (jelenleg pécsi magántulajdonban). Szily püspök mecénási tevékenysége további munkaalkalmat jelentett Dorffmaisternek. Zala megye legprotestánsabb vidékén, a szombathelyi egyházmegyéhez tartozó Mi lej

en (ma: Milejszeg) 1792ben Szily saját költségén plébániatemplomot épít,

27 és valószínűleg Dorffmaisterrel festeti ki.

28 A templom szentélyében festett oltárarchitektúra Szent István és Szent László szobrával, az oldalfalon Szent Flórián, felette festett nyitott ablakon a donátor tekint a szentélybe. A bajuszos, kopaszodó, magyar ruhás férfi rózsafüzért tart a kezében, amely lelóg az ablakpárkány előtt. A szentélyben festett ablakot több ízben is készített Dorffmaister, de ilyen jellegű donátorábrázolását máshol nem ismerjük. A templom kifestéséről eddig nem találtunk írott forrást, és a képek is átfestettek, de beilleszkednek a festő oeuvre-jébe, és mivel Szily a templom építtetője, kézenfekvő, hogy a már sokszor foglalkoztatott művészt bízta meg ezzel a munkával is. A nyolcvanas évek nagy belsőépítészeti munkája volt Szily szombathelyi rezidenciájának kialakítása, amelyben Dorffmaister a Szent Pál-terem, a Sala terrena és az Urnapi oltár megfestésével vett részt. 1790-ben újabb feladatot jelentett a szeminárium berendezése, kidíszítése. Szily saját értékes könyvtárát a székesegyháznak adta, s a könyvtár két termét méltóképpen dekorálta. A szeminárium házikápolnájába az egyházmegye védőszentjének, Szent Mártonnak állítottak emléket. A kápolna falát a savariai szent életének - valószínűleg grisaille jelenetei díszítették, az oltárkép Szent Márton apoteózisát ábrázolja. A falképek a szeminárium 1882. évi átépítésekor elpusztultak, de az oltárkép ma is megvan a püspöki palotában. A Szent Márton-képet Szily 1790. december 29-én rendeli meg a festőtől, megadva pontos méretét, és vázlatot kér róla.

29 Dorffmaister ekkor éppen Ligvándon dolgozik, de hamar elkészíti a képet, csupán az áráról egyeznek meg nehezen: A festő 8 dukátot kér, Szily hármat ígér, végül Dorffmaister hat dukátig hajlandó engedni. A képet Szily Pozsonyban nézte meg, és onnan továbbították Szombathelyre 1791. február 17én. A mű Szent Mártont díszes püspöki ornátusban ábrázolja, felhőn ülve felfelé tekint. Körülötte angyalok emelik fel attribútumait, a püspökbotot és a katonai múltjára utaló kardot és vértet. A háromszögű kompozícióba foglalt kép kiegyensúlyozott, zárt egységet alkot. Az erősen megvilágított szent arcát, ruházatát aprólékos pontossággal festi meg, a drapériák elrendezése kerüli a mozgalmasságot, inkább súlyos eséssel hullnak alá. Az alakok csoportosításánál a világos áttekinthetőségre ügyel. Milyen más szemléletet tükröz az 1777-ben festett kismartoni Szent Márton-főoltárkép! Ez utóbbi jóval nagyobb méretű, átlós szerkesztésű kompozíció. A szintén püspökként megjelenő szentet kavargó, lebegő angyalok veszik körül, az előtérben szélesen gesztikuláló férfiak állnak, és megjelenik a Dorffmaister-képeken sokszor ismételt toposz, a gyermekét ülve szoptató anya. A szeminárium egy másik termében (scholájában) Dorffmaister Szent Ágoston-képe függött. Ezt is csak hírből ismerjük, az 1799. évi leltárban szerepel.

30 A kép még a múlt század második felében is a teológushallgatók termében volt, s amikor 1861ben megalakult a hallgatók Szent Ágoston Egyesülete, Ráth J. restaurálta a képet.

31 Nem tudjuk, hogy milyen lehetett, csupán egy Szent Ágostonoltárképet ismerünk Dorffmaistertől, amit 1763-ban Türjén festett mellékoltárképnek. E században Szombathelyre került a premontrei rendház kápolnájába, de az ötvenes években elveszett, csak fényképe maradt fenn. 49