„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Zsámbéky Mónika: A templomfestő Droffmaister István II. 1781–1797

sodik világháborúban több találat érte, a főoltár, a berendezés teljesen elpusztult. Ma sem használják, de a Dorffmaister-freskókat részben restaurálták. Az oltáron egykor Mária-kép állt, festett architektúra vette körül Szent István és Szent László szobrával. Az oltárkép felett kazettás látszatboltozat, a párkánymagasság felett helyreállított. A kannelúrázott oszlopokon virágfüzéres díszváza, a szentély menynyezetképe körül gazdagon burjánzó ornamentika látható. Az ovális képmezőben kék égbolton rózsaszín felhők között a Hit allegóriája (24. kép). Középen nagyméretű keresztet tartó ülő nőalak, mellette puttók, akik a baloldalon nyitott könyvet tartanak „Et verbum caro factum est" felirattal és egy kelyhet lángoló ostyával, jobb oldalon horgonyt, alul szívet és liliomot. Ez a Hit-Remény-Szeretet allegória már Türjén előfordul, kissé más felfogásban. Sopronban a Szentlélek-templom szentélyében hasonló elemekből állítja össze az Egyház allegóriáját, de Fülesen Gábriel angyal is megjelenik, kezében tekerccsel, rajta felirat: „Magnificat anima mea dominum". Az ülő nőalak felett rózsaszín virágfüzérből Mária nevének betűi vannak felfűzve. Kemenesmihályfán az oltár feletti grisaille allegória ennél egyszerűbb, nőalakja robosztusabb. A festő szignója a főpárkány magasságában baloldalon olvasható: „Stephan Dorffmeister pinxit Ano 1781". A kápolna hajója kétszakaszos, az egyik boltozaton a sarkokban a négy evangélista derékképe. Mindegyik ovális képmezőben attribútumként szolgáló állataival szerepelnek. 1782-ben legtöbbet Sopronban dolgozik, ekkor festi ki a Szentlélek-templomot. Ez évben a templomot megnagyobbítják, új berendezést készíttetnek, a freskók elkészítésével Dorffmaistert bízzák meg.

8 A feladatot részletesen leíró szerződést május 4-én írja alá, a munkákért járó 670 forintot október 12-én veszi föl. Dorffmaister művei: a szentély kupoláján az egyház allegóriája, a szentély oldalfalán Izsák feláldozása és Melchizedek áldozata. A főhajó első szakaszában az Angyali üdvözlet, a főhajó középső szakaszában Mária mennybevitele és megkoronázása, a négy sarkán a négy evangélista festett szobra. A kórus fölötti mennyezeten Jézus bemutatása a templomban. A főhajó oldalfalain a négy nyugati egyházatya festett fülkében, talapzaton áll, bronz alaptónussal.

9 Az építészeti tagozatokat, a képkereteket gazdag füzéres, fonatos díszítés borítja, barokk urnákkal. A templombelső Dorffmaister jól sikerült munkái közé tartozik. Ezt megelőzően Sopronban két templomban is dolgozott, a bencés templomban (grisaille-képek a karzaton) és kolostorban, meg a Szent György-templomban (oltárkép a Jó tanács anyja kegykép ábrázolásával 1781 [kat. sz. 25.]), s még korábban az árvaház kápolnájában (kat. sz. 8.), de itt kapta lakóhelyén a legnagyobb megbízást, ami a templom egész falfelületének kifestésére vonatkozott. Bizonyára igyekezett összeszedni erejét és tudását, hogy megfeleljen a kívánalmaknak. Úgy tűnik, hogy a városi vezetők meg lehettek vele elégedve (és drágább festőt nem akartak hívni), mert a templomi munkákkal egy időben megbízzák, hogy a városháza dísztermének mennyezetképét készítse el. A Szentlélek-templom főoltárán a Szentlélek eljövetelét örökítette meg a mestere. Sokáig Dorffmaister művének tartották, jóllehet a szerződése csak a falképek elkészítésére és a mellékoltár Kálvária-képére vonatkozik. Újabban Galavics Géza Joseph Ignaz Mildorfernek tulajdonítja a másik mellékoltárral együtt, ami egy Pieta-kép.

10 A főoltárképnek egy színvázlatát őrzi a Magyar Nemzeti Galéria (ltsz. 6476. Id. kat. sz. 70.), későbbi másolata a Soproni Múzeumban található (ltsz. S. 84.349.1.). Tekintsük át a templom mennyezetképeit! A szentély ovális kupoláján az Egyház allegóriáját látjuk, a fülesi freskó változatát (25. kép). Középen erőteljes nőalak ül bő köntösben, kezében a nyitott evangélium: „In principio erat verbum." Másik kezében aranyló kehely ostyával. Mellette egy angyal tartja a megváltás keresztfáját, körülöttük puttók lebegnek, keresztet, horgonyt és szívet tartanak, a hitremény-szeretet jelképeit. Lejjebb a sziklára épült székesegyház (Szent Péter bazilikája) az egyház erejét és megdönthetetlenségét szimbolizálja. Az egész képet az égkék és a rózsaszín felhők játéka szövi át. A kép építészeti keretén a négy sarkalatos erény jelképeit tartják kis puttók. A főhajó első szakaszában az Annuntiatio jelenete következik (26. kép). A Toponáron kissé szárazra sikerült jelenet itt inkább élettel teli, a festő mesélőkedvét jobban kamatoztatni tudja, a képmezőt jobban kitölti a cselekmény. A függönyökkel, ablakkal jelölt szobában nemcsak a két főszereplő, Mária és a hírvivő Gábriel angyal kap helyet, hanem egy mennyei kíséret is. Jobbra két puttó kőtáblát tart idézettel: „Et verbum caro factum est". Balra egy másik puttó harsonát fúj, társa letaszítja a gonoszt, aki egy csontvázzal együtt bukik alá. Az angyalok mozgalmas kavalkádja éles ellentétben áll Mária áhítatos, alázatos figyelmével. A kompozíció egy háromszög formába illeszkedik, melynek csúcspontján a Szentlélek galambja száll alá arany ragyogásban. A főhajó középső szakaszában festette meg a mester a legnagyobb freskót, a Mária mennybevitele és megkoronázása jelenetet (27. kép). A néző bepillanthat a megnyílt égbe, ahol a felemelkedő Szűzanyát az angyalsereggel körülvett mennyei Szentháromság fogadja. A dicsfénnyel övezett Mária fejére balról Jézus, jobbról az Atya helyezi a koronát. A kompozíció nem a Mária mennybevitele, 46