„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Katalógus

72. Franz Anton Maulbertsch (Langenargen 1724-1796 Bécs): Szent Erzsébet látomása, 1760 körül vászon kartonra húzva, olaj, 38 x 26,5 cm, j.n. (a kartonon hátul töredékes kurzív „Dorfm"-felirat, de ez nem szignatúra) Pannonhalma, Főapátsági Képtár, ltsz. A.42. A szintén Troger-tanítvány Franz Anton Maulbertsch 1757-ben, a kremsieri püspökség freskóinak elkészítése után jelent meg Magyarországon, és első itteni munkájával, a Padányi Bíró Márton veszprémi püspök megrendelésére készített sümegi freskóciklusával (1757/58) az érdeklődés középpontjába került. Számos alkalommal tartózkodott hazánkban, különösen fiatalkori műveinek invenciózusságával kifejezőerejével, tüzes koloritjával rendkívüli hatást gyakorolt. Dorffmaisternek nem csupán pálya-, de több esetben vetélytársa is. Az idős Dorffmaister Szily szombathelyi püspöknek írt levelében (1796) sértődötten utasította vissza, hogy a székesegyház kifestését Maulbertschre, és nem őrá bízta. A festménynek mind szerzőjére, mind témájára vonatkozóan többféle elképzelés látott napvilágot. Korábban Paul Tróger illetve Martin Johann Schmidt is felvetődött mestereként. Stilárisan legteljesebben a fiatal Maulbertsch 1760 körüli képeinek sorába illeszkedik, az éles megvilágítás, az erőteljes fény-árnyék kontrasztok, a felfokozott expresszivitás segíti az attribúciót. A kép keletkezésére vonatkozóan Garas megemlíti, hogy Josef Stern grazi születésű brünni festő közös kremsieri tartózkodásuk során felkérte Maulbertschet egy Szent Erzsébetoltárképvázlat megfestésére, amely 1758-1760 körül el is készülhetett, sorsáról azonban nincs tudomásunk. írod: Mihályi 1923, 21. és 23, Pigler 1923, 45, Mihályi 1928, 58, Jacobs 1930, 96, AschenbrennerSchweighofer 1965, 124, Feuchtmüller 1989, 234, Mons Sacer 1996. III. 67-68. (Garas Klára) KL 72. Franz Anton Maulbertsch (Langenargen 1724-1796 Wien): Die Vision der heiligen Elisabeth, um 1760. Leinwand, Öl auf Karton gespannt, 38 x 26,5 cm, ohne Signatur (auf der Rückseite des Kartons eine fragmentarische kursive Aufschrift „Dorfm", das ist aber keine Signatur.) Pannonhalma, Gemäldegalerie der Hauptabtei, Inv. Nr. A.42. Der ebenfalls Troger-Schüler Franz Anton Maulbertsch erschien in Ungarn im Jahre 1757, nachdem er die Fresken des Bischoftums von Kremsier fertiggemalt hatte. Mit seiner ersten Arbeit, mit dem Freskozyklus in Sümeg, gemalt auf die Bestellung des Veszprémer Bischofs Márton Padányi Bíró (1757-1758) rückte er gleich in den Mittelpunkt des Interesses. Er hielt sich unzähligemal in Ungarn auf, er übte eine außerordentliche Wirkung wegen der Inventiösität besonders seiner Jugendwerke, seiner Ausdruckskraft und feurigen Farben aus. Er ist nicht nur ein zeitgenössischer Maler sondern in mehreren Fällen Rivale für Dorffmaister. Der alte Dorffmaister in seinem Brief an Szily (1796) schreibt verletzt und zurückweisend, weil jener mit der Bemalung der Kathedrale Maulbertsch und nicht ihn beauftrage. Sowohl über den Maler, als auch über das Thema des Bildes gibt es verschiedene Vorstellungen. Früher wurde sogar angenommen, daß der Maler Paul Troger, bzw. Martin Johann Schmidt gewesen sein dürfte. Stilistisch fügt sich das Bild an die Bilder des jungen Maulbertsch, die grelle Beleuchtung, die starken Licht-Schatten Kontraste, die gesteigerte Expressivität helfen bei der Attribution mit. Über die Entstehungsgeschichte des Bildes bemerkt Garas, daß der Brünner Maler Josef Stern, geboren in Graz, während ihres gemeinsamen Aufenthaltes in Kremsier Maulbertsch um eine Altarbildsskizze über die heilige Elisabeth bat, die um 1758-1760 auch fertig gewesen sein dürfte, über das weitere Schicksal des Bildes ist aber nichts bekannt. Lit: Mihályi 1923, 21. und 23, Pigler 1923, 45, Mihályi 1928, 58, Jacobs 1930, 96, AschenbrennerSchweighofer 1965, 124, Feuchtmüller 1989, 234, Mons Sacer 1996. III. 67-68. ( Klára Garas). KL 302