„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Katalógus

50. Büßende Magdalena (Trauende Maria) Leinwand, Öl, 110 x 63 cm, ohne Signatur. Pannonhalma, Gemäldegalerie der Hauptabtei, Inv. Nr. A.46. Das Bild wurde von Károly Csányi, nach ihm von Klára Garas als eine Arbeit von Stephan Dorffmaister bestimmt. Vermutlich ist die Entstehung dieses Bildes mit der Arbeit des Malers in Pannonhalma im Jahre 1786 verbunden, als er die Altarbilder der Liebfrauenkirche malte. Sein Thema ist unsicher, es ist möglich, daß trotz der traditionellen Bezeichnung nicht die büßende Maria Magdalena, sondern die am Kreuz stehende leidvolle Maria dargestellt ist. Die Komposition ist gleich mit dem Bild der „Mater Dolorosa", gemalt von Dorffmaister für die Kirche in Rábahídvég im Jahre 1773, dessen mögliches Vorbild das Altarbild aus Göttweig von Martino Altomonte sein könnte (1744, eine kleinere Version ist in der Ungarischen Nationalgalerie zu finden, Inv. Nr. 82.6.). Nicht nur diese Tatsache, sondern auch die Bekleidung der Frauenfigur weist auf Maria hin und bekräftigt diese Vermutung. Die Bekleidung wird mit hellem Licht beleuchtet und hebt die Figur von dem bräunlichen Hintergrund mit dunklen Tönen hervor. Lit: Mons Sacer 1996. III. 71-72. (Klára Garas) KL Kat. sz. 50. Kat. Nr. 50. 282 50. Bűnbánó Magdolna (Gyászoló Mária) vászon, olaj, 110 x 63 cm, j.n. Pannonhalma, Főapátsági Képtár, ltsz. A.46. A képet Csányi Károly, és az ő nyomán Garas Klára határozta meg Dorffmaister István munkájaként. Feltehetően a festő 1786-os pannonhalmi munkálkodásához kötődik, amikor a Boldogasszony templom oltárképeit festette. Témája bizonytalan, lehetséges, hogy a hagyományos megjelöléssel szemben nem a Bűnbánó Magdolnát, hanem a kereszt mellett álló Fájdalmas Szűzanyát mutatja. Beállítása megegyezik a művésznek a rábahídvégi templomban lévő, 1773-ban festett „Mater Dolorosa"-kompozíciójával, melynek lehetséges előképét Martino Altomonte göttweigi oltárképében láthatjuk (1744, kisebb változata a Magyar Nemzeti Galériában, ltsz. 82.6.). Nem csupán ez a tény, hanem a nőalak Máriára utaló öltözete is feltevésünket erősíti, amely éles fénnyel megvilágítva kiemeli viselőjét a sötét tónusú, barnás háttérből. Írod: Mons Sacer 1996. III. 71-72. (Garas Klára) KL