„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Boros László: Dorffmaister István Somogy és Baranya megyei mecénásai

rendházában 1730-ban alapítványt tett. 1753-ban bárói címet és a somogyi Kéthelyre birtokadományt nyert, amelyhez Mesztegnyő is tartozott. A marianus ferencesek mesztegnyői alapítólevelét Hunyady Antal adta ki, amelyet Mária Terézia ha­gyott jóvá. Az alapító kegyúr a szerzetesek számára kolostort és templomot építtetett, de a munkálatokat halála miatt fia, Hunyady Nepomuki János fejeztette be. A templomot 1750-ben felszentelték, bár az épületen még 1756-ban is dolgoztak. 5 Dorffmaister és a Hunyadyak kapcsolatát a majki szerzetesektől, esetleg a festő mesterétől, Maulbertschtől eredeztetjük, aki 1771 előtt Majkon a kamalduliak templomát mennyezet-freskókkal ékesítette. A mesztegnyői megrendelő és Dorffmais­ter közötti összefüggésben további szálakat erősít­hetünk meg a Hunyadyak Bécsre, Pozsonyra, Nagy­szombatra is kiterjedő társadalmi, egyházi és művé­szeti kapcsolataikkal, de legfőképpen az oltárképek témaválasztásában felismerhető családi vonatkozá­sokkal. Az építkezést és a belső díszítést befejező Hunyady Nepomuki János védőszentjének apoteózi­sát ábrázolja a főoltárkép, amelyen saját magát is szerepelteti. Felesége, Haller Erzsébet arcvonásain alapul az alamizsnát osztó Szent Erzsébet-kép fő­alakját jellemző bájos megjelenés. Végül az alapító kegyúr, Hunyady Antal, a Szent Antal-oltár festmé­nyén jelenik meg a fiúi tisztelet, illetve Dorffmaister ecsetjének jóvoltából 1772-ben. A divatos festőknek a mecénások egymás közötti ajánlásán túl a falképekkel díszített épületek köze­lebbi-távolabbi körzetében a freskófestő mester más­más megbízótól rendelt oltárképeit is megtaláljuk. Erre a gyakorlatra lehetne példa a kéthelyi birtok­központ közelében fekvő Somogyszentpál templo­mának a falú védőszentjét ábrázoló oltárképe, de ezt ugyancsak Hunyady megbízásból 1776-ban festette Dorffmaister. 6 Az óriási kiterjedésű Hunyady birtoktest határ­és tulajdonváltozásait követni nehéz feladat. Mégis feltehető, hogy a dél-somogyi Dorffmaister-alkotá­sok mint a segesdi ferencesek 1945-ben elpusztult Szent Katalin-képe, valamint az ismeretlen helyről Szulokra került Szent Simon és Júdás-kompozíciók a mesztegnyői ferences atyák vagy a Hunyadyak közvetítése nyomán készülhettek. Dorffmaister tehetségének elismeréseként őt Magyarország egyik legősibb családjának magas társadalmi rangú megrendelői is foglalkoztatták. Niczky György Zala vármegyei követ által 1767-ben építtetett berzencei templom festményeinek elké­szülte után a kegyúr fiának, Niczky Kristóf ország­bíró, királyi biztosnak Temes vármegye számára 1779-ben festett portréja a közvetlen családi kap­csolat révén jött létre Dorffmaister ecsetje által. 7 A Somogy megyei Dorffmaister-alkotások egy másik körzetre koncentrálható megrendelői köz­pontja az 1703-tól Festetich-birtokként számon­tartott Toponár volt. Földesura, Festetich Lajos So­mogy megyei alispán volt 1760 és 1770 között. Hi­vatali idejének utolsó évében Szily Ádámtól megvá­sárolta Szigetvárt, majd a katonai kincstártól a ne­vezetes vár is birtokába került. Toponári kastélyá­nak házi kápolnáján kívül a faluban istentiszteleti hely nem volt, ezért a földesúr által betelepített családokkal bővült lakosság lelki szükségletére két év alatt felépült az 1781-ben a Szentháromság tisz­teletére felszentelt templom. A consecratiot Hódosi Pierer József győri kanonok, címzetes püspök vé­gezte, aki gyakran vendégeskedett a toponári Festetich családnál. 8 Az egyházi és világi mecénások körében ismert és foglalkoztatott Dorffmaisternek a Festetichekkel való kapcsolatát sokáig az a levél dokumentálta, amelyet a festő a szombathelyi püspökhöz, Szily Já­noshoz intézett 1786-ban. E levélben a nyúli temp­lom freskóinak befejezéséről ad számot, majd meg­említi, hogy Egyedre készül, ahol Festetich gróf számára tájképeket fog festeni. 9 A kutatás jóvoltából ma már tudjuk, hogy Dorffmaister és a Festetich család közötti kapcsolat - a toponári jelzett munkák szerint - már 1781-ben létrejött. Abban a kérdésben, hogy a toponári temp­lom kifestésére miért Dorffmaister kapott megbí­zást, nem lehet kétségünk afelől, hogy a festőt ajánló személyt a győri káptalani testület egykori tagjai között kell keresnünk. Nagy Józsefnek Győr­ben kanonoktársai voltak Hódosi Pierer József és a később Szombathelyre kinevezett püspök, Szily Já­nos is. A szombathelyi püspökség alapításától, 1777-től Nagy József is Szombathelyre került, ahol 1780-ban Dorffmaister megfestette a kanonok arc­képét. 10 Az új püspök pedig már 1779-ben szerződ­tette a novai feladatra. Kézenfekvő, hogy Szilyvel Nagy kanonokkal, illetve a Festetich családdal gyakran érintkező Hódosi Pierer József az általa fel­szentelt toponári templom festményei és festője tár­gyában közvetítő szerepet vállalt. A toponári boltozatok festészeti programjában a 18. század végi nemesi ellenállási mozgalmakkal nemcsak szimpatizáló, hanem teljes mértékben azo­nosuló szellemiség tükröződik. Festetich Lajos új templomának falfelületei az újra hangsúlyosabbá vált Mária-kultusz gondolatkörének képi megfo­galmazásában a jozefinizmus elnémetesítő politi­kájával szemben a magyar érzület megvallására szolgáltattak művészi példát: a főoltár grisaille­alakjai a két magyar szent királyt ábrázolják, s a mennyezetfreskók marianus tematikája - az időben a templom közelében, ma a Kaposvár központjában álló - magyar címeres Mária-oszlop, a Patrona Hungáriáé politikus megfogalmazásában zárult. ' ' 208

Next

/
Thumbnails
Contents