„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)
Boros László: Dorffmaister István Somogy és Baranya megyei mecénásai
Igen valószínű, hogy Festetich Lajosnak mint alispánnak vagy nejének, Nagy-Jókai Farkas Krisztinának jótékony adományából készült Dorffmaisternek a kaposvári Szent János-kápolna számára festett olajképe, amely jelenleg a Somogy megyei Levéltárban van. 12 A toponári példát és alkalmat, a Festetichekkel kapcsolatban álló környékbeli földbirtokos családok művészet iránti érdeklődését sejtjük a közeli Csombárdon a Csák-kúria kápolnájában, valamint a büssűi Gyulai-Gaál-kápolna Dorffmaistertől származó mennyezetképeinek közel egyidejű megrendelésében, illetve megvalósulásában. Somogy megyében Dorffmaisternek még egy freskóműve ismert. A tabi plébánia templom falképeit feltehetőleg az 1780-as évek vége felé festette. Az épület 1756-tól 1762-ig épült, s addig az andocsi ferencesek gondozták a híveket. Szentélyének mennyezetén a Hit allegóriája, oratóriumaiban, sekrestyéjében szentek, egyházatyák ábrázolásai kizárólag egyházi tematika alapján készültek, ezért a megrendelő személyét elsősorban Bajzáth József püspök veszprémi környezetében, talán a kapolcsi templomot is építtető Kiss György prépost személyében kell megjelölnünk. A nágocsi Zichy birtokközpont templomának elpusztult freskóit Zichy Ferenc győri püspök közvetítése nyomán Zichy József rendelte meg. Ugyanő építtette a település templomát 1757-ben. Ha hitelt adhatunk a hagyománynak, akkor a nágocsi freskókat Dorffmaister munkái közé sorolhatjuk. 13 Nem kétséges, hogy a szintén Zichy József kegyurasága alá került szomszédos Zics község templomának festett felületű körmeneti baldachin) át a kegyúr a korábbi kapcsolat alapján, de már nem a győri püspök közvetítésével rendelte meg, mert az egyházfő - aki korábban a zicsi templom anyagi gondjait vállalta - 1786-ban elhunyt. A sugárkévével övezett Oltáriszentséget és kelyhet, valamint az evangélistákat ábrázoló baldachint Dorffmaister a jelzése szerint 1790-ben festette. 14 Különböző, egyelőre fel nem derített eredetű megrendelések alapján valósultak meg a szakirodalom által eddig nem említett további oltárképek, így Dorffmaistert szerződtették az Eszterházy-birtokon épült szentbalázsi templom két mellékoltárképére. Szintén publikálatlan volt a Szerdahelyi család régi temetői imaháza számára készült Szent Lukács-kép Gálosfán, amely a Festetich család által 1810-ben épült mai templomban nyert elhelyezést. Dorffmaister Somogy megyei művei nagyobbrészt világi megrendelések alapján készültek, ezzel szemben jelentősebb baranyai feladatokkal az egyház bízta meg. Ennek okát abban látjuk, hogy Baranyában a Lipót király-féle nova donatio nagy földterületeket juttatott vissza az ősi pécsi egyházmegye tulajdonába. A potenciális tényezők lehetővé tették, hogy az egyház ne késlekedjen a barokk átvételében egyrészt, mert az ellenreformációs tendenciák számottevő gyengülése ezen országrészben még nem érvényesült, másrészt mert a hitélet mielőbbi fellendítésében a püspöki székhelyek főtemplomainak kiemelkedő szerepet szántak. Ezzel szemben a világi társadalomnak a barokk művészet befogadására kész, ugyanakkor kellő anyagi erővel is rendelkező rétege az új stílus meghonosításában csak az 1740es évektől vált hatékony tényezővé Baranyában. Dorffmaister legelső, Baranya megyében fellelhető oltárképeit a pécsi domonkos rend temploma számára 1771-ben Poppin György vikárius kezdeményezésére festette. 15 Az elszegényedett rend számára Országh András segédpüspök közvetített Klimó György püspök felé, aki - akár a mohácsi ferencesek esetében - oltárképpel ajándékozta meg a szerzetesek új templomát. Klimó püspök és Dorffmaister 1771-ben már élő kapcsolatát megerősíti, hogy a nagy mecénás főpap ekkor már a pécsi dóm Corpus Christi-kápolnájának kifestését napirendre tűzte. 16 Amikor II. József a szerzetesrendeket feloszlatta, Eszterházy Pál László pécsi püspök a domonkosok oltárait a festményekkel együtt az 1796-97-ben épült sásdi templomnak adományozta. A Szűz Mária születését ábrázoló főoltárkép napjainkban is Sásdon van, míg az ugyancsak 1771-ben készült Borromei Szent Károly-festményt a bal mellékoltár retabulumából ellopták. 17 Hímesháza második templomának három oltárképét Klimó püspök megrendelésére 1775 körül festette Dorffmaister. A főoltárkép témájában, kompozíciójában egyezik a sásdiéval, de annak tükörképi változata. A mellékoltárok Mária Magdolnát a feszületnél, illetve Szent Antal látomását ábrázolják. 18 Baranya megyében 1781-ben kapta Dorffmaister az egyetlen világi megrendelőjétől származó megbízását. Az ekkor még Somogyhoz tartozó Domolospusztát és udvartelket birtokló Hoitsy Mihály, korábban Baranya megye alispánja, 1771-1783 között a pécsi domonkosokkal személyes kapcsolatban állott, tehát Dorffmaister ottani oltárképei nem voltak előtte ismeretlenek. Hivatali összeköttetése Klimó püspökkel lehetővé tette számára, hogy a soproni festőről megbízható információk birtokába jusson, továbbá Hoitsy alispán Poppin vikárius ajánlását is mérlegelhette Dorffmaisterrel kapcsolatban, amikor az 1781-ben elkészült domolosi családi kápolnája mennyezetének és stációképeinek festőjéről döntött. A fehér lovon ülő s a sárkánnyal küzdő Szent György mozgalmas freskó-ábrázolása 1904-ben megsemmisült. A stációképek (olaj, vászon) közül kettőnek a sorsa ismert, a többi lappang vagy elpusztult. 19 209