„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Boros László: Dorffmaister István Somogy és Baranya megyei mecénásai

Dorffmaister István Somogy és Baranyai megyei mecénásai BOROS LÁSZLÓ Somogy megyében a földbirtokos családok közül a török hódoltságot csak a tóti Lengyel család vészelte át, s tartotta meg a Lengyeltóti körüli falvait. A 18. század első felében kialakult nagybirtokok tulajdonosai, az Eszterházyak, Nádasdyak, Széchenyiek, Festetichek, Hunyadyak éppen úgy betelepültek voltak, mint a kisebb birtoktulajdonos Bosnyák, Jankovich, Szegedy vagy Kisfaludy és Bogyay családok. A török utáni építkezés nem a kastélyokkal, kúriákkal, hanem a török elől áttelepült horvát, illetve német telepes családok által újra benépesülő falvak házaival, sövény- és fatemplomaival indult. A korábbiak helyébe az első újabb sövénytemplomokat a 17. és a 18. század fordulója körül emelték, amelyek közül számos még a 18. század közepén is funkcionált. Az 1730-as évek elején már helyreállított középkori, valamint egy-két új kőtemplom is állott.

1 A veszprémi egyházmegye igazgatása alá tartozó Somogy a megerősödő nagybirtokok építkező fundátorai, mecénásai számára a Bécsből Pozsony közvetítésével érkező új művészi formarend és kifejezésbeli ízlés átvételében a püspöki főtemplom nyújtott követendő példát, ugyanis a messze környék első barokk falképei a veszprémi székesegyházban, illetve a Szent Imre templomban létesültek.

2 Kezdetben Baranya megye gazdasági fejlődését is a települések rendezési munkálatai jellemezték. Somogyhoz hasonlóan az egyházi körök bécsi és pozsonyi kapcsolatából Baranyában is az egyházmegye központjában honosodott meg először az új művészi irányzat, majd szertesugárzott a környező és távolabbi településekre. A szerzetesi vagy püspöki építkezésekkel, a rendi és plébánia templomok barokk ízlésű megjelenítésével egyidejűleg az anyagi erejükben és művészi befogadókészségükben egyaránt gyarapodó főúri rendek, kis- és nagybirtokosok által emelt új épületek számos munkaalkalmat nyújtottak az építészet és társművészetei számára. A 18. század második felének festészetét műfaji lehetőségeiben is növelték a tágas templomok, kastélyok, kúriák falfelületei, ezért a freskómunkálatok száma nagyban növekedett. Bécs fokozódó hatása abban is megmutatkozott, hogy a megrendelők által megszabott tematikán alapuló kompozíciók megfestésére eleinte az ekkorra felnevelődött új osztrák festőnemzedék mestereit foglalkoztatták. A Magyarországon működő festők közül a legjelentősebb Franz Anton Maulbertsch, aki negyven éven át volt a hazai világi és egyházi főurak megbecsült festője. Maulbertschet tehetségében ugyan nem, de hazai foglalkoztatottságában mindenképp felülmúlta Dorffmaister István. A oécsi akadémián tanult mester soproni műhelyétől távol, főként a nyugatdunántúli megyékben, valamint Somogyban és Baranyában is festett a köznemes kegyurak, polgárok, szerzetesek, s az előkelő főpapi körök számára is.

3 Elsősorban a freskófestésben jeleskedett. Ezt ő maga is így vallotta ajánlkozó leveleiben, amelyekben bizonyságul jelentősebb munkáira, a kiskomáromi, a szentgotthárdi és a szigetvári freskóira hivatkozott.

4 A bécsi akadémián tanult festőkortársainak egyike sem folytatott olyan műfajbeli sokoldalúságot tanúsító gyakorlatot, mint Dorffmaister. A főképp fal- és oltárképfestészetben tevékeny mester kisebb jelentőségű restaurációs munkákat, stáció-sorozatokat, valamint portrékat egyaránt alkotott, s mindezek megrendelői körének széles társadalmi skáláját, illetve a művészetekhez való kötődését bizonyítják. A hazai festészeti gyakorlattal nem támasztható alá e művészi értelemben sokrétű és nagy területre kiterjedő alkotói szorgalom. A gyakran úton lévő mestert elsősorban nem az őt foglalkoztató megrendelői kör elvárásai, hanem népes családjának eltartási gondjai is sarkallták. Dorffmaisternek a dél-dunántúli megrendelőivel létrejött kapcsolata alig dokumentálható. Levéltári adattal mindössze a pécsi, 1882-ben elpusztult freskóműve támasztható alá. Egy-két esetben a plébánia irattárak megjelölik ugyan a mecénás személyét, több alkalommal azonban a mesterközvetítés és a kapcsolatfelvétel valószínű módját a templomok ismert kegyuraságának társadalmi összeköttetései révén határoltuk körül. Dorffmaister első jelentősebb Somogy megyei munkáját a felvidéki eredetű Hunyady család megbízása alapján végezte. Hunyady Antal mint Bars megyei alispán, a majki kamalduli szerzetesek 207