„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Boda Zsuzsanna: Dorffmaister István világi falképei – kastélyok, középületek dekorációja

építészeti keretezés övezi. A négyzet egy-egy oldalán ülnek az egyházatyák: Szt. Gergely pápa darában (97. kép), a Szentlélek galambjával, Szt. Ágoston, kezében az égő szívet tartva, Szt. Jeromos, lábánál az oroszlánnal és Szt. Ambrus az ékesszólására utaló méhkassal és könyvekkel. A szentek mellett változatos figuracsoportok helyezkednek el. Például Ambrus haragja elől Theodosius császár menekül, akit a püspök nyilvános bűnbánatra kényszerített thesszaloniki vérfürdője miatt. A gyermekeket tanító Szent Jeromos képén az egyik gyermek Szily püspök címerét tartja. A Dorffmaisternél megszokott arctípusok mellett feltűnik egy-egy egyénítet1 Dorffmaisterről tudjuk, hogy sokat és gyorsan dolgozott; az örökké anyagi gondokkal küszködő festő az igazi művészi feladatok mellett mindenféle festőmunkát elvállalt, amit lehetett (pl. csekély összegért kimázolta egy óbester lakását; Csatkai 1925, 270.). Ugyanakkor büszke volt bécsi akadémiai tanultságára és művészi munkájára. 2 Éber 1913; Mihályi 1916; Fábián 1936. 3 Garas 1955. Az itt még Dorffmaister munkájának feltételezett soproni Zichy-Meskó palota dísztermének mennyezetképét később Garas Klára feltételesen Dániel Gran műveként határozta meg: Neue Bücher über den Barock. AHA XXV. 1979. 323; Ugyanakkor Dorffmaister Kismartonban az apácáknál festett chinoiserie tájképeihez nem találtam semmilyen adatot. 4 A Télemakhosz-képekről: Galavics Géza: Francia regény két XVEL századi falképsorozaton. In: Művészet és felvilágosodás. Művészettörténeti tanulmányok. Budapest 1978, 393-^115; A toronyszoba freskója ez idáig Dorffmaister műveként szerepelt a szakirodalomban, amely a díszterein falképeivel egy időben készült. Szignálatlan volta már eleve különös, hiszen az öntudatos Dorffmaister ennél kisebb munkáit is legtöbbször jelezte, de festői világában sem hasonlít a díszterem falképeihez, azokénál kvalitásosabb, szintén bécsi tanultságú mester munkája lehet. 5 Szily László családtörténeti kutatásai. Kézirat az Országos Levéltárban, P 638, 3. tétel 6 Éber 1913, 204; Hekler Antal: A magyar művészettörténelem föladatai. Budapest 1922, 10; Fábián 1936, 36-37; Garas 1955, 104; H. Takács Marianna: A sárvári vár. Budapest 1957, 33-38; Galavics 1983,280. 7 Garas 1955, 104. 8 Garas 1955, 104; Pigler 1974, I. 118; Franca Zava Boccazzi: Pittoni. Venezia 1979, 220, Fig. 118, 119. tebb arc is, amely feltehetően portréábrázolás szándékával készült.

56 Az alacsony mennyezet középen mennyei magasságokba nyílik: egy tükröt tartó angyal sugárzó háromszögben lévő Isten szemre mutat, amely egyúttal a Szentháromság szimbóluma is. A freskót éles megvilágítás, tiszta, világos színek és egyértelmű formák, határozott kontúrok jellemzik. Az áttekinthető kompozíció, higgadt előadásmód a század harmadik negyedében bekövetkezett stílusváltást mutatja. Ez a festői előadásmód jellemzi Dorffmaister ugyanebben az évben, a szemináriumi kápolna számára készített Szent Márton-oltárképét 9 Dávid és Góliát, olaj, vászon, 250 x 150 cm, Bergamo, Capella Colleoni. 10 Olaj, vászon, 236 x 302 cm, Frankfurt am Mam, Städelsches Kunstinstitut. A képnek több másolata is ismert. 11 Polyxena feláldozása, Szentpétervár, Ermitázs. 12 Eszter Ahasvérus előtt és A győzedelmes Nagy Sándor. Képük: Laura Coggiola Pittoni: G. B. Pittoni. Firenze 1921, 22, 23. 13 Szentkláray 1885. Niczky később is foglalkoztatta Dorffmaistert, aki egészalakos portréját készítette el 1779-ben. Galavics 1965, 229-230, 84. kép 14 Mihályi 1916, 17-18; Frey 1929, ХХП. Abb. 93; Garas 1955, 105; Dehio 1980, 201; A freskót 199192-ben restaurálták, az erről szóló beszámoló: Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege XL VI. 3/4, 1992, 199-202. A kastély teljes helyreállítása folyamatosan halad előre. 15 A történetet leírja: Ovidius: Metamorphoses, П. könyv, 1-332. 16 Olaj, vászon, 45,5 x 72,5 cm, ltsz. S.84.67.1. (restaurált, dublírozott) 17 Csatkai 1956, 139, 188. A kép címe: Az Aranykor allegóriája. Elfriede Baum: Katalog des Österreichischen Barockmuseums im Unteren Belvedere. München 1980,

1. Kat. 177. 18 Olaj, vászon, 109 x 130 cm, Modena, Galleria Estense. 19 Művészet 1903, 66. (festőjét még nem ismeri); Művészet 1904, 387; Petrová-Pleskotová 1983, 84, ХХХГХ. kép. A képen a mennyezetképnek csak részlete látható (teljes felvételt nem találtam), azonban az pontosan megegyezik a ligvándival. 20 Az épület a szakirodalomban idáig Gludováczkastélyként volt ismert. Birtokosának új meghatározása Buzási Enikő érdeme. 21 Hekler 1922, 10; Fábián 1936, 28-29; Garas 1955, 111. A kézirat leadása óta a hegyfalusi kastélyJegyzetek 185