„Stephan Dorffmaister pinxit”. Dorffmaister István emlékkiállítása (Zalaegerszeg, 1997)

Buzási Enikő: Dorffmaister portréi és megrendelői

Dorffmaister portréi és megrendelői BUZÁSI ENIKŐ Dorffmaister arcképfestői tanultságának eredetét ugyanolyan homály fedi mint képzésének egyéb körülményeit, vagy éppenséggel pontos életkorát pályakezdése idején. Az első „biztos pont" 1751. október 13-i beiratkozása a bécsi akadémiára,

1 amelyet egy újabban közzétett 1757. decemberi adat követ, ekkor még az akadémia növendékei közt említik.

2 Tanulmányai befejezésének feltételezett dátuma 1759.

3 Hogy ekkor hány éves volt, nem tudjuk. Az 175 l-es év jelentős változások ideje a bécsi akadémián. Mindjárt az év elején meghal az intézményt újonnan létrehozó, majd huszonöt éven keresztül rektorként igazgató Jacob van Schuppen, aki saját műfajában, a portréfestésben lényegében még a 17. századi francia udvari arckép korszerűsített megoldásait alkalmazta. Helyét Michelangelo Unterberger tölti be, de ugyanebben az évben nevezik ki a festészet professzorává Paul Trogert és Joseph Ignaz Mildorfert is.

4 Mindhárman a monumentális műfajok „nagyjai", akik közül egyedül Tróger érdeklődése tért el olykor a portré irányába. Majd egy évtized telik el, amíg 1759-ben Martin van Meytens rektori kinevezésével ismét arcképfestő kerül akadémiai pozícióba, - ez azonban már nem érinti Dorffmaister tanulmányi idejét. Egyértelmű, hogy a magát később is elsősorban freskófestőnek valló Dorffmaister,

5 aki 1760 körül az akadémiai tanulóévek folytatásának tekinthetően Kromefízben Maulbertsch segédjeként dolgozva sajátítja el ezt a technikát,

6 s aki kevéssel utóbb ugyancsak falképfeladatai révén kerül Magyarországra is, 1762-es soproni letelepedését követően a helyi igényekhez igazodva és a gyakrabban adódó arckép megrendeléseknek eleget téve kezd el portrékat festeni. Bizonyára nem véletlen, hogy ebből a műfajból ismert legkorábbi alkotásai több rokonságot árulnak el 1760-as évekbeli monumentális munkáinak rokokó formavilágával, mint soron következő 1773-as arcképei megoldásával. Ilyen korai műve egy bizonytalanul, tán 1762-re datált kisméretű férfiképmás amely csupán egy bécsi árverésről ismert, valamint a beállításban vele szinte teljesen azonos 1764-es Festetich Pál-arckép, amelyről az eddigiekben csak annyi volt tudható, hogy a krasznahorkai Andrássy-gyűjteményből származik, csakúgy, mint a Dorffmaister-kutatás számára eddig ismeretlen párdarabja, Festetichné Stillfried Kajetána 1765-ös képmása.

7 (Függelék 1, 2, 3. sz.) Ezeken a legkorábbi portréin a lágyan formált lebbenő drapériákban, az alakformálástól teljesen függetlenül alakított felgyűrődő, élénkszínű öltözetekben ugyanazokkal a könnyed formai játékokkal találkozunk, mint amelyek korai freskói (pl. Sárvár) dekoratív összhatását is biztosítják. A Sopronban letelepedett festő, aki Dunántúlszerte vállalt monumentális feladatai révén földrajzilag talán a legkiterjedtebb megrendelőkölt mondhatta magáénak, s aki a helyi konkurencia-harcban alig hagyott ki alkalmat, hogy megkülönböztetve magát a „bürgerliche Maler"-éktől akadémiai végzettségét hangoztassa (nem tudásból vagy szándékosan „tévesztve össze" a magasabb szakmai rangot jelentő akadémiai tagsággal), a rendszeres foglalkoztatottság terén a városi festők jellegzetes „karrierjét" járta be. A festői feladatok hierarchiájának egy bizonyos szintje fölött mindent vállalt - és mindennel megbízták - amire a városi környezetben igény volt. A rangosabb, azaz oltárképre, freskóra szóló megbízások mellett például rendszeresen részesült a soproni német színház körül adódó különböző festői feladatokból. így 1769-ben a város az e célra átalakított épület mennyezetének és galériájának kifestésé mellett a függöny és több garnitúra díszlet elkészítésével is megbízza, 1776-ban a színház akkori bérlője, Starhemberg gróf foglalkoztatja, majd 1779-ben ismét a város, amely 1780-ban a színházban végzett különböző festői munkákért, 1785-ben pedig díszletek felbecsüléséért fizet neki.

8 Tudunk olyan esetről, amikor a város vele festtette ki egy magas rangú katonatiszt szállását - ugyanabban az évben, amikor a Voss-árvaház kápolnájának olfárképét készíti el -, évekkel később pedig egy falkép restaurálását bízták rá.

9 Több alkalommal volt képszakértő, így a feloszlatott sopronbánfalvai pálosok hátrahagyott javainak felmérésekor, vagy 1791-ben, amikor a soproni evangélikusok egy vételre felkínált oltárkép véleményezésére kérték fel.

10 Ismerünk tőle Szent Családot, Megfeszített Krisz127