Ljudje ob Muri. Népek a Mura Mentén 1. kötet (Zalaegerszeg, 1996)
Honti Szilvia (Kaposvár): The Urnfield Culture in South-Somogy
Népek a Mura mentén HONTI Szilvia AZ URNAMEZŐS KULTÚRA DÉL-SOMOGYBAN Előadásomban Somogy megye déli részének késő bronzkorával foglalkozom. Ez a terület - a Drávától északra húzódó folyó menti területek és a Rinya völgye - az őskor nagyobb részében elkülönül a Dunántúl más területeitől és kulturálisan az ettől délre fekvő, észak-horvátországi, és észak-szlovéniai, Mura-Dráva-Száva közti területekhez kapcsolódik. Ezt tapasztaljuk a késő bronzkorban is, az urnamezős időszak nagy részében. A Drávától északra két olyan lelőhely ismert, melyek leletanyaga szinte a teljes urnamezős időszakot felöleli, ezért a korszakra jellemző leletanyagot e két lelőhely alapján mutatom be. Mindkét lelőhely Barcs város közelében fekszik: Pusztabarcson az urnamezős kultúra temetőiben több kisebb leletmentés is folyt, az innen származó telepleletek és a Vukovári mezőről előkerült anyag Rózsás Mártonnak, a barcsi Dráva Múzeum munkatársának felszíni gyűjtéséből származnak. A Dunántúl más területeihez hasonlóan az urnamezős kultúra kialakulásának időszakát egy halomsíros hagyományokat őrző csoport képviseli területünkön, mely számos helyi sajátosságot is felmutat. Ez a Virovitica-csoport, melynek két urnasírja került elő Pusztabarcson. A két sír egymástól mintegy két méterre feküdt, rítusuk és mellékleteik igen hasonlóak voltak. A sírgödörbe állított urnát tál fedte, mellé csészét borítottak. A sírgödröt kitöltő, a halotti máglyáról származó faszenes földben megégett fazék és csésze töredékei voltak. Leletanyaguk jól reprezentálja a csoport sajátosságait: általános, késő halomsíros - korai urnamezős típusok, a csücskös peremű tálak és a bütyökdíszes, szalagfüles csészék. Az urnák kissé eltérnek a másutt, így pl. a Kis-Balaton környékén előkerültektől: azoknál zömökebbek, az edény vallanak profilálása kevésbé hangsúlyos, egyik esetben csak egy bekarcolt vonal jelzi azt. A fazekak helyi változatot képviselnek: mély tál alakúak, vízszintesen levágott peremük háromszög keresztmetszetű. Ezekhez hasonlóak, bütyökdíszes csészék és csücskös peremű tálak töredékeivel együtt a Vukovári mezőn lévő telepen is felszínre kerültek. A fazekakon, hombárokon gyakori a lécdísz, a gazdag, plasztikus díszítés később is jellemző ezen a területen. Ennek a telepnek az élete - a felszíni szórvány anyag alapján - a korai urnamezős korban kezdődik és töretlenül folytatódik az idősebb, majd a fiatalabb urnamezős korban is, azaz a Vinski-Gasparini felosztása szerint az 1. fázistól a 4. fázis végéig. Pusztabarcson korai telepleletek nem kerültek elő, a legkorábbiak a 2. fázisba sorolhatók, a legfiatalabbak az urnamezős korszak végére, az 5. fázisba. Az urmaezős kultúra 2. fázisában Dél-Morvaoszágtól Ausztrián és a Dunántúl nagy részén át Észak-Horvátországig az urnamezős komplexum egysége figyelhető meg. Ennek az időszaknak a kerámiaanyagában területünkön is a Baierdorf-Velatice-csoportra jellemző urnamezős típusok a jellemzőek, a vízszintesen vagy ferdén síkozott peremű, illetve hasú edények magas, háromszög keresztmetszetű fülű csészék itt is gyakoriak. Továbbra is 45
