Ljudje ob Muri. Népek a Mura Mentén 1. kötet (Zalaegerszeg, 1996)

Honti Szilvia (Kaposvár): The Urnfield Culture in South-Somogy

HONTI Szilvia nagyszámban kerülnek elő plasztikus díszítésű edények. Pusztabarcsról felszíni szórványleletként a korszakra jellemző bronztárgyak is előkerültek: tölcsércsüngő, bunkós fejű tű, kurdi típusú vödör töredékei. Dél-Somogy többi lelőhelye is ebbe a korszakba tartozik. Ezek raktárleletek, mint pl. a bronz lábvértet is tartalmazó rinyaszentkirályi, valamint a kisebb berzencei és homokszentgyörgyi lelet és telepleletek, pl. Péterhidáról és Háromfáról. A 3. fázisban jelenik meg a sűrű, ferde kannelúrával, illetve árkolással való díszítés az edények oldalán és peremén, a besimított, árkolt minta, az S-profilú csuprok, a 4. fázisban a bekarcolt minta és a besimított háromszögekkel való díszítés. Barcs-Pusztabarcson egy kisebb bronzlelet is előkerült három tokos baltával és két sarlótöredékkel, a 3. fázisban kerülhetett földbe. A 4. fázisba tarozhat egy bronz karikalelet a Vukovári mezőről. A fiatalabb urnamezős kultúrába, a 4-5. fázisba taroznak azok a sírok, melyek Pusztabarcson kerültek elő. Eddig hét, egymástól igen nagy távolságra fekvő sírt tártak fel 1985-94 között a barcsi és a kaposvári múzeum munkatársai. Az 1994 végén előkerült két, viszonylag közeli sír távolsága is 2,5-3 méter volt. A sírok mindegyike szórt hamvasztásos rítusú: ovális vagy kerek sírgödörben kisebb kupacban találjuk meg a hamvakat, ezekre helyezve a kisleleteket, ékszereket, fenőkövet, orsógombokat. Erre általában kis csészét tálkát borítottak, ezenkívül 2-6 edényt állítottak a sírba. A fiatalabb urnamezős kultúra időszakára megint a szétválás, a helyi csoportok kialakulása jellemző, sőt, szinte minden temető leletanyaga más és más. A pusztabarcsi lelőhely földrajzilag is az eddig ismert temetők között köztes helyet foglal el: a délkelet-alpi urnamezős csoporthoz tartozó északnyugat-horvátországi trescerovaci és krupacei, valamint a szlovéniai ruse/maria rasti temetőktől keletre, a Kiskőszeg-Dalj-csoport temetőitől nyugatra található, a temető kerámiaanyagában mindkét csoportra jellemző formákat és díszítőmotívumokat megtaláljuk: a nyugati, Haidin-Maria Rast/Ruse típusú temetőkre oly jellemző kétfülű edények két sírból kerültek felszínre. A pusztabarcsi 2. és 3. sírban olyan bekarcolt háromszögekkel díszített edények voltak, amilyenek a trescerovaci és a krupacei temetőből ismertek. A nyugati területeken ritka, a keleti, vukovári és dalji temetőkben gyakori kannelúradíszes edények Pusztabarcson több sírban is előfordultak. A sírok kronológiai helyzetének tisztázását néhány fémlelet is segíti: a 6. sírból előkerült díszített ívfibula töredéke a HB2 korszakba tartozik, a 2. sírból előkerült ívelt hátú vaskés alapján a temető legkésőbbi sírjai a korszak legvégére, a HB3 időszakba tartoznak. Ezt a keltezést az 1. sír is alátámasztja, melyben más a Hallstatt-kultúra felé mutató edényformákat találtunk. A lelőhelyről felszíni gyűjtésből a fiatalabb urnamezős kultúrába sorolható bronztűk és karperec is ismertek, ezek valószínűleg a telepről származó leletek közé tartoznak. A Barcs környéki, itt ismertetett lelőhelyek, a leletanyag részben szórvány volta ellenére is lehetőséget nyújtanak az urnamezős kultúra időszakának megismerésére és újabb adatokat nyújtanak a folyóközi népek késő bronzkori történetének tisztázásához. 46