Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

Zala megye kialakulásától a török háborúk kezdetéig (1000–1540-es évek) - Prokopp Mária: Zala megyei középkori falképei

Zala megye ezer éve Л s^entilonai pálos templom s^entély^áródásának falképei, rajtái vállat ([van Srsa után) Károly király példaképének, Szent László királynak katonai győzelmét. S talán nem tévedünk, ha úgy gondoljuk, hogy még az átállás évében, 1317-ben készült a freskó. A képek magas művészi kvalitása megengedi azt a feltevést is, hogy a türjei falképek jeles mesterét a királyi festőműhely tagjának tartsuk, akit Fülöp hívott meg Türjére. Mindezek ismeretében valószínű, hogy a türjei freskón azért nem övezi dicsfény a királyt, és azért takarja el az arcát a csöbörsisak, mert a képsor magának I. Károly királynak állít emléket, Szt. László történetébe burkolva. Lehetségesnek tartjuk azt is, hogy a királyi palota nagytermében is, már az 1310-es években Temesvárott, majd az 1320-as években Visegrádon, falképek hirdették a király nagy katonai győzelmeit, Guidoriccio da Fogliano hadvezérnek a sienai városházán látható apoteozisához hasonlóan, amely a türjei freskónak és a Képes Krónika rozgonyi csatát ábrázoló miniatúra-képének is előzménye lehetett. E két utóbbin a király csöbörsisakban és természetesen dicsfény nélkül látható. Szent László nevét már a 12. századi krónika is „laus divinitus"nak értelmezi. A 14. század elején ez az isteni dicsőség méltán illeti Anjou Károlyt, aki amint a Képes Krónikában olvassuk Lászlóhoz hasonlóan, isteni segítséggel győzte le ellenfeleit, és ezzel az ország létét mentette meg az Arpád-ház kihalását követő anarchia idején. Méltán jelenik meg tehát I. Károly, mint a kor Athleta Patriae-je, a haza bajnoka, ahogy az egyházi himnusz nevezi Szt. Lászlót. Érdemes megemlítenünk, hogy Türjei Fülöp a László nevet adta elsőszülött fiának. Őróla 1335-70 között szólnak az oklevelek. A Balaton észak-nyugati sarkában, a Buda—Velence útvonal mentén fekvő Keszthely a 14. században emelkedett ki a megye települései közül. Egerszeg mellett a megye és a Balaton vidékének legnépesebb helysége volt. Anjou Károly király városiasodást segítő politikája révén mezővárosi rangra emelkedett. 1346-ban Nagy Lajos király csáktornyai Lackfi Istvánnak (működött 1343-97), a későbbi nádornak adományozta, aki 1397-ig, 51 éven át birtokolta, amikor Zsigmond király hűtlensége miatt kivégeztette. E fél évszázad alatt Keszthely a Lackfiaknak, az ország legva-gyonosabb családjának egyik központja volt. A család tagjai az 1320-as évektől kezdve 1397-ig megszakítás nélkül viseltek országos méltóságokat. 1326-1382 között ők adták a királyi seregek fővezéreit, vagyis a lovászmestereket. 1328-tól évtizedeken át a székely ispán, 1356-76 között az erdélyi vajda, továbbá a horvát bán, a tárnokmesteri, illetve a nádori tisztséget töltötték be. E nagytekintélyű család keszthelyi kúriájáról, palotájáról semmit sem tudunk. Feltehetően a mai Festetich kastély helyén, az egykori plébániatemplom közelében állt. A város szélén, a Balaton-part felőli oldalon azonban ma is áll a nagyméretű gótikus templom, amelyet Lackfi II. István nádor (1385-92) építtetett a ferencesek részére 1385-86-ban. Az északi oldalon a templomhoz kapcsolódó gótikus kolostorból is látható még a kerengő déli szárnya és a tágas, boltozott sekrestye. A pompás térhatású templom különösen kedves volt Lackfi nádor számára, mert ide kívánt temetkezni. A család sárkányos címerével és sisakdíszével ékes vörös márvány sírköve ma is a templom szentélyének ékessége. A S^entilona, pálos templom, Antiochiai S%t. Margit, freskó. 1390 k. 70