Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)
Zala megye kialakulásától a török háborúk kezdetéig (1000–1540-es évek) - Prokopp Mária: Zala megyei középkori falképei
Prokopp Mária: Zala megye középkori falképei A bántornyai (Turnisce) templom Johannes Aquila által festett freskóinak részlete. 1393 Lackfi-címer jelenik meg a három szakaszos, keresztboltozatos szentély középső zárókövén is. 1974-ben napvilágra kerültek a 16 m magas szentély egykorú teljes falkép díszének részletei: a keleti és a déli fal három-három, 10 méter magas gótikus ablakai között, három sorban, 10-10 álló szent kapott helyet, egyenes vonalú, álló téglalap alakú, festett keretben. Az alsó sor képei a legépebbek, itt nyolc női és két férfi szentet látunk, balról jobbra a következőket: Szt. Ilona, Szt. Mária Magdolna, Antióchiai Szt. Margit, Szt. Dorottya, Alexandriai Szt. Katalin, Szt. Borbála, Assisi Szt. Klára, Árpád-házi Szt. Erzsébet és két ferences szerzetes, feltehetően Szt. Antal és Szt. Ferenc. A második sorban püspök-szentek jelennek rneg, közülük csak Toulouse-i Szt. Lajos, Anjou Károly királyunk nagybátyja — akit 1317ben avattak szentté — és Szt. Erasmus ismerhető fel. A harmadik sávban a szent királyok és hercegek sorakozhattak, akik közül ma csak Szt. Istvánt és Szt. Lászlót azonosíthatjuk. Szt. Istvánban a donátor Lackfi István a védőszentjét tisztelte, és Szt. László a magyar Anjou királyok eszményképe volt. A magas ablakok bélletét különböző formájú, geometrikus keretekbe foglalt és láncszerűen egymáshoz kapcsolt férfifejek sávja díszíti. Számuk különböző az egyes ablakoknál: 12-16 között váltakozik. Jelenleg 150 különböző beállítású és hajviseletű arckép áll előttünk. Nem szentek. Hasonló ábrázolásokkal gyakran találkozunk az itáliai trecento miniatúra- és falfestészetében, a kompozíciók keretében vagy az iniciálékban. A gótika szimbolikus gondolatvilágában a földi szférát képviselhetik. A zártabb északi falat csak a sekrestye fölötti oratórium ablakai, valamint a boltozatot tartó féloszlopok tagolják. E hatalmas összefüggő falfelületen négy sávban sorakoztak Jézus életének képei. Ma már csak a két alsó képsor tematikája határozható meg, a passió jelenetei kaptak itt helyet: Bevonulás Jeruzsálembe, az Utolsó vacsora, az Olajfák hegye, Júdás csókja, Krisztus Pilátus előtt; alatta jobbról balra vezet a képsor: Keresztvitel, majd a barokk epitáfiumok okozta hiány, s végül a diadalív mellett az utolsó kép Jézus mennybemenetelét ábrázolja. A szentély falainak íves záródásában lévő képek közül csak kettő maradt fenn, a keleti ablak felett, a Jézus bemutatása a templomban című kép, és mellette, a délkeleti ablak felett Mária templomba menetele. A következő képmező záródásában Jónás próféta mellképe tűnik elő, aki a Szentlélek eljövetelét jövendölte meg, tehát a Pünkösd ábrázolása lehetett alatta. E három jelenet alapján sejtjük, hogy az oldalfalak legfelsőbb képsorában a ferencesek által különösen tisztelt Madonna életének főbb eseményei, köztük hét öröme volt látható, sorban a következők: Angyali üdvözlet, Vizitáció, Jézus születése, Királyok imádása, Bemutatás a templomban, Mária templomba menetele, Pünkösd, Mária halála és mennybevitele és végül Mária koronázása. A szentély övpárkányát festett medaüonsor jelzi. Az északi falon a 12 szent mellképe a 12 apostolt mutatja, míg a déli fal 16 dicsfény nélküli alakja az ószövetségi prófétákra utal. A szentély keleti falán, az ablak alatt a Volto Santo freskókép, amely a festett függöny-motívumot megszakítja, közvetlen itáHai kapcsolatra utal: vagy Lackfi István luccai útjának emlékét idézi - hisz ő, mint Nagy Lajos nápolyi hadjáratainak fővezére, bizonyára járt Luccában —, vagy a Keszthelyen is megforduló, esetleg letelepedő luccai kereskedőkre utal. A szentély boltozatát a csillagos kék eget jelző festés díszítette. A bordákat színes sávos festés takarta. A keszthelyi freskók művészi színvonala nem egységes. Az ábrázolások két, illetve három különböző iskolázottságú festőre utalnak. A déli fal női szentjei és az északi fal Krisztus Pilátus előtt- és Keresztvitel-képe, az A bántornyai (Yurnisce) templom Johannes Aquila által festett freskóinak részlete. 1393 VI