Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

Zala megye kialakulásától a török háborúk kezdetéig (1000–1540-es évek) - Prokopp Mária: Zala megyei középkori falképei

Prokopp Mária: Zala megye középkori falképei el. A türjei képsor ezek között az egyik legkorábbi, legteljesebb és legszínvonalasabb emlékünk. Szorosan kapcsolódik a szepességi Kakaslomnic töredékesebb ciklusához, amelyet Druget Fülöp nádor (1323-27), szepesi és újvári ispán készíttetett az 1310-es években. A kortárs Szt. Lászlóciklusok közül az ócsai (Pest közelében) a türjeihez hasonlóan premontrei templom falát ékesíti. Ott csak igen halványan és csupán két jelenet látható, a birkózás és a kun kivégzése. Meglepő a három képsor kompozíciós és ikonográfiái rokonsága. Az egyezések mellett azonban Türjén László király dicsfény nélkül jelenik meg, és arcát is eltakarja a fejére húzott csöbörsisak, amely a 13-14. századi nyugateurópai és hazai lovagi hadviselésben egyaránt ismert. A Képes Krónikában a rozgonyi csatát ábrázoló miniatúrán (f. 137r) I. Anjou Károly királyunk is koronás csöbörsisakban küzd. A türjei falkép szerkezeti felépítése és művészi előadása, a Képes Krónika miniatúráihoz hasonlóan, itáliai és francia művészeti kapcsolatokra utal. A 13-14. századi falképek csataképei a templomokban többnyire Szt. György és Szt. Egyed életét bemutató ciklusok részei, míg a várakban a lovagregények eseményeit ábrázolták. A miniatúrákon, a könyv tárgyától függően, az egyházi és a világi téma egyaránt gyakori. A Grál történetét illusztráló 1280 körüli francia miniatúrán vagy a Saint-Floret-i vár töredékes falképén a katonák csöbörsisakban küzdenek, és a lombos fák tartalmi és formai szerepe is hasonló. Az udinei városháza régi loggiájának a trójai háborút ábrázoló, sokalakos 14. századi falképén is rokon a vezér öltözéke a türjei Szt. Lászlóéval. S míg ezeken a képeken lándzsás, páncélos lovagok csapnak össze, addig a Clermont-Ferrand-i székesegyház 1300 körüli Szt. György-legendát mutató freskóján a pogány harcos nyíllal küzd, és az üldözőjére hátrafelé fordulva támad, a türjei és a legtöbb magyarországi Szt. László-legenda-ábrázoláshoz hasonlóan. -A keszthelyi ferences templom freskóinak részlete. Az itáliai és francia kapcsolat I. Anjou Károly udvari kultúrájának 1380-as évek egyik jelentős összetevője volt. Türjén a premontrei rend anyaházához fűződő közvetlen kapcsolat erősíthette a francia művészet hatását. A Tűrje család tagjainak országos tisztségei révén a királyi udvaron keresztül érkező közvetett itáliai-francia befolyás is jelentős lehetett. Említettük, hogy a falképek megrendelője Tamás fia Fülöp lehetett. Személyének fontosságát egy 1309. június 15-én kelt oklevél bizonyítja, amelyben az ő neve is szerepel az ország azon előkelőségei között, akik jelenlétében I. Anjou Károly esküt tett, hogy a rábízott ország ügyeit eredményesen intézi, a nemesek jogait biztosítja, stb. A jelenlévők ugyanakkor megerősítették hűségüket Károly, Magyarország törvényes királya iránt. Az oklevélben szereplő Szentgróti Fülöp nem más, mint Csák Máté képviselője az 1309. évi pesti királyválasztó országgyűlésen, és az azt követő 1310. évi koronázáson. Csák Máté ugyanis előzőleg, 1308-ban, a pilisi Kékes kolostorban, Visegrád közelében, megegyezett Gentile bíborossal. Elismerte Anjou Károlyt királyának, amiért felhatalmazást kapott, hogy Károly ügyének zászlótartója legyen. így megtarthatta Visegrádot is. A Tűrje nembeli Fülöp tehát 1308-09-ben Csák Máté híve volt. 1311ben, miután Csák Máté nem vett részt személyesen a király koronázásán, I. Károly megfosztotta őt tisztségeitől, és Gentile bíboros kiátkozta őt és mindazokat, akik vele tartottak, tehát Fülöpöt is. Csák Máté erre az egyháziak ellen fordult, megrohanta Nyitrát, és támadást intézett Buda ellen is. 1312-ben a Kassa melletti Rozgonyi csatában a király ellenében Aba Amadé, az 1311-ben meggyilkolt nádor fiainak segítségére sietett. I. Károly fényes győzelme döntő jelentőségű volt uralma megszilárdításában. Ezután sorra foglalta el Csák Máté birtokait. 1316-ban Debrecennél legyőzte Borsa Kopasz nádort is. 1317-ben a Türjeiekkel szomszédos Kőszegiek is súlyos vereséget szenvedtek I. Károlytól, és a király hűségére tértek. Minden valószínűség szerint ekkor állt át a király táborába a Tűrje nemzetség és vele a Szentgróti család is, és hűségét megpecsételve festeti a család feje, Fülöp a türjei templomban Anjou 69 A keszthelyi ferences templom freskóinak részlete. 1380-as évek