Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

Zala megye kialakulásától a török háborúk kezdetéig (1000–1540-es évek) - Valter Ilona: Egyházszervezés, kolostorok, templomok a11–13. században

Valter Ilona: Ugyhá^s^erve^és, kolostorok, templomok a 11-13. s^ázcadban Ezek mintájául a német Eigenkirche szolgált: a földesúr saját birtokán alapított egyházat vagy monostort, ezt saját, vagy magánegyháznak nevezte, és tartozékaival együtt saját tulajdonának tekintette. A magánegyház papját a földesúr helyezte javadalmába, a püspököt csak a magánegyház papjának felszentelése és vizitálása illette meg. A 12. század második felében a pápaság kidolgozta a földbirtokosok egyházaik feletti joghatóságát szabályozó patronátus intézményét. A magánegyházakat egyházi joghatóság alá helyezték, de az alapítóknak részjogokat magában foglaló kegyuraságot adtak. A kegyúr joga volt a díszhely és a sírhely a templomban, és bizonyos esetben részt kapott az egyház jövedelmeiből is. Magyarországon az első magánegyházat all. század közepén alapították (1061: Győr nembeli Atha comes zselicszentjakabi bencés monostor-alapítása), de igazából a 12. században vált gyakoribbá, mint nemzetségi, családi monostor. Egy-egy gazdag, előkelő úr azért építtette őket, hogy ő és családja a templomban temetkezhessen, és lelki üdvösségükért a szerzetesek imádkozzanak. A kegyuraságot a nemzetség tagjai örökölték, és közösen gyakorolták. Ezek a monos-torok a nagybirtok gazdasági központjában épültek, kis létszámú hívők számára, néhány szerzetessel. A legtöbb monostor bencés rendű volt, és a plébániai funkciók ellátására általában egy kisebb templom is épült mellé. Az alapítók kedvelték a premontrei rendet is, amely a hívek pasztorációjával is foglalkozott. Az okleveles adatok alapján magánegyháznak fogható fel a csatári bencés monostor, amelyet Gutkeled nembeli Márton ispán 1138-1140 táján alapított. A Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt apátságot az alapító gazdagon ellátta adományokkal, és még II. Géza királlyal is megerősíttette monostora birtokjogát. Felesége, Magdolna újabb adományokkal látta el a monostort. Tudjuk, hogy a török időkben a csatári monostort erőddé alakították, és az 1600-as évek végén elpusztult. Az 1690-es úrbéri összeírás Csatár falu Botfa község felé eső részén említi a Szent Péter templom romját. Szűz Mária tiszteletére épült román stílusú plébániatemploma ma is áll. A nemzetségi monostorok egyik legkorábbi magyar példája a kapornaki bencés apátság. 1150 körül alapította a Kadar nembeli György, akiről a kegyuraság fiára, Mártonra szállt. Halálával kihalt a nemzetség, és a kegyúri jog a királyra szállt. III. Béla 1196-ban Wolfer fia Hencre hagyta, és leszármazottjai, a Németujvári (Kőszegi) grófok az 1330-as évekig az apátság kegyurai voltak. A kapornaki volt bencés templomnak - ez főleg az utóbbi évek kutatásai nyomán vált világossá - igen sok eredeti, román kori részlete maradt meg. Itt figyelhetjük meg legkorábban a nemzetségi monostortemplomok sajátosságait, amihez segítséget nyújt Giulio Turco olasz hadmérnök 1570-ben, a várrá alakított apátságról készült felvételi rajza is. Háromhajós, keresztház nélküli bazilika volt, három félköríves apszissal. A síkfedésű hajót téglalap alakú pillérek választották el egymástól, nyugaton toronypár emelkedik, amely belül pillérpáron nyugszik, és az első szinten karzatot alkot. Megmaradt faragott részletei rendkívül puritán, egyszerű formát mutatnak. A

K, w%y* templom. 13. s% első fele. Tűrje nembeli Dénes bán alapította Türjén a Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt premontrei prépostságot még 1234 előtt, a csornai prépostság filiájaként. Az alapító igen magas méltóságokat viselt (kétszer volt bán). A türjei monostoregyház a legépebben fennmaradtak egyike abban a sorban, amit Lébény, Ják, Ócsa, Vértesszentkereszt, Zsámbék 13. század első felében épült műemlékei fémjeleznek. Téglából épült, a háromhajós, háromapszisos alaprajz a főszentély elé épített szentélynégyezettel bővült. A szentélyek lezárását a 18. században átalakították. A templomhajó bazilikális, két pillérpárral három boltszakaszra osztott. Két karcsú torony emelkedik a nyugati oldalon, amelyek között belül itt is a tornyokkal kombinált karzat feszül. A főhajó magasba szökő bordás boltozata eredeti, a templombelső szinte teljesen hiteles eredetiségében megmaradt. A vakolat alatt középkori falképek rejtőznek, a Szent László-legenda falkép-ciklusa. A templom faragott kő részletei (a pillérek gyámkövei, az árkádívek, bordák) két egymást követő 13. századi stílust képviselnek: a késő román korit és a kora gótikust, és a kor legmagasabb művészeti színvonalán álló, igen jelentős alkotások. Kiemelkedő szerepet játszott Zala megye életében a Hahót nemzetség. A thüringiai eredetű Hahót lovag 1163ban III. István király szolgálatában verte le a király ellen támadó nemzetségeket, és jutalmul nagy birtokadományokat kapott Zala és Sopron vármegyében. Különösen jelentősek voltak a zalai birtokok. A 13. századra megerősödött és ágakra szakadt nemzetség három ága Zala megyében két nemzetségi monostort és egy ferences kolostort alapított. Az elmúlt évtizedben összehangolt régészeti kutatás folyt a Hahót-Buzád nemzetségi birtokokon, és adatokat nyertünk a hahóti Antiochiai Margit tiszteletére szentelt bencés monostorról, Hahót-Alsófakospusztán feltárásra került egy 14. századi kisebb ferences kolostor, és Alsórajk-Kastélyhelyen a napvilágra kerültek premontrei pré63