Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Halász Imre: Megyei jelképek. Címerek

Zala megye ezer éve két-két arany fürttel ékesített leveles zöld szőlőinda szegélyezi. A címer egyik motívuma a végvári időkre emlékeztet, másik motívuma az 1431-ben címeres levelet nyert Dobry családnak címerére utal. Eszteregnye címere vörössel és kékkel negyedelt csücsköstalpú pajzs — felette a község nevével —, melyet alul összefonódó tölgyfalombok szegélyeznek. A jobb felső vörös mezőben arany kasza, gereblye és cséphadaró, a bal felső kék mezőben ágaskodó ezüst szarvas. A jobb alsó kék mezőben ezüst szőlőfürt, a bal alsó vörös mezőben arany gabonakéve. A boglárhelyen arany csücsköstalpú pajzsban feltörő hőforrás ábrája, mögötte zöld domb. Fityeház címere aranyszegélyű hullámos kék vonallal harántosztott aranyszegélyű hegyestalpú pajzs, jobb oldalán vörös-ezüst kockák, bal oldalán zöld mezőben arany tölgyfalevél. Garabonc régi címere vörös csücsköstalpú pajzsban lebegő vasvilla, előtte keresztbe tett kasza és cséphadaró. Jelenlegi címere inkább emblémára hasonKt. Hegyestalpú pajzs kékkel és barnával hasított felső mezejében két dombhajlaton - a jobboldali barna, a baloldali zöld és barna színű — torony áll, felette írott betűkkel a település neve. A pajzs mindkét felső sarkában szőlőfürtszerű díszítés, a pajzs felső részén, annak szélével párhuzamos szegélyvonal. A pajzstalpon szabálytalan alakú kék tó. A községházán 1999-ben tűz ütött ki, melyben a címerrel kapcsolatos iratok is elégtek, így nem sikerült kideríteni, hogy honnan származik a címer ödete, illetve az inkább grafikai kidolgozású embléma mit ábrázol. Gellénháza címere álló, csúcsaiban csapott, csücskös talpú, kékkel-vörössel vágott reneszánsz pajzs, melynek felső kék mezejében jobbról és balról benyúlva három-három vágott, ezüst kardot markoló kéz lebeg. Mindkét oldalon az első ezüst páncélzatú, a középső részben takart, zöld posztóba burkolt, a felső pedig szintén részben takart, természetes színű meztelen kar. Közöttük háromágú, két gyöngyös-leveles, ékköves arany korona lebeg, a diadémból vörös lángok törnek fel. A pajzs alsó, vörös mezejében zöld pajzstalpon két fekete paripa ágaskodik egymás felé fordulva, közöttük jobbról ezüst kard, balról pálmaág keresztezi egymást lebegve. A zöld pajzstalpon lebegő arany latin kereszt. A pajzson ezüst sisak, arany medállal, a címerképben látható arany koronával. A foszlányok jobbról vörös-arany, balról kék-ezüst színűek. A címer beszélő címer, miután a helység névadója Szent Kilián, vagyis Gellén, a korai középkorban Galliában térítő főpap volt, akit orgyilkosok öltek meg, majd társaival együtt elföldelték, sírja fölé pedig istállót építettek. A lovak nyugtalansága vezette a holttest nyomára a szent által már majdnem megtérített vezért. Kilián kivégzésének módja miatt a kardkovácsok és késesek védőszentje, tiszteletét a tatárjárás után bevándorolt telepesek hozták magukkal. Gelse régi címere zöld pajzstalpú kék pajzsban középen négyágú villa, keresztben gereblye és kasza. A mezőgazdasági munkára utaló eszközök alatt jobboldalt gabonakéve, baloldalt szőlő. Jelenlegi címere kék, ívelt hegyestalpú pajzs, alján zöld hármashalom, benne ezüst folyó, felette lebegő ezüst galamb karmában arany gabonakévével. A címert jobbról zöld szőlőlevelek és arany szőlőfürtök, balról arany gabonakéve szegélyezik, alatta arany szalag a község nevével. Gutorfölde címere zölddel és kékkel harántosztott, hegyes talpú pajzs. Jobb felső részében a kék mezőben lebegő arany alma, a bal oldalon a zöld mezőben ágaskodó, de a kék mezőbe benyúló, lebegő arany ló, és középen stilizált lebegő arany harangláb, alatta lebegő arany tölgyfalevél, szárának tövén egy-egy makkal. A címer a három településrész jelképei (az alma Gutorföldéé, a harangláb Náprádfáé és a Göcsejhez tartozásé, a ló Rádiházáé) mellett az erdőben gazdag környezetre is utal. Gyenesdiás címerét a címerlexikon így adja meg: álló, kerek talpú pajzs, a vörös pajzsfőt sátorosán osztja a kék pajzsmező, melyben felső vágásában háromszor ívelt zöld alsó pólya helyezkedik el. Mindkét vörös mezőben egy-egy arany rózsás kereszt lebeg. A kék pajzsmezőben a pólya felett két hatágú ezüst csillag között aranyló, leveles szőlőfürt lebeg. A pajzstalp közepén a pólya felső ívégig háromágú arany szigony nyúlik be. A pajzsot jobbról aranyló termésű tölgyfalomb, balról arany virágú viruló tölgyfaág szegélyezi. A pajzs felett szalagon a település neve látható. Az élet vörös színében a két arany rózsás kereszt a római kortól máig tartó eleven hitéletre utal, a két kereszt az egykor két önálló falut, Gyenest és Diást, valamint templomait jelöli, melyek 1840-ben történt egyesítésével jött létre a mai település. A háromszor ívelt pólya egyrészt a jellegzetes Balaton-felvidéki területre, másrészt a település-elődökre (Faludra, Gyenesre és Diásra), de egyben a magyar címerre is utal. A szőlőfürt a kétezer éves szőlőkultúrát, az arany szigony a tengeristent s a hagyományokat idézi, de utal a halászatra és a vízi életre is, mindezt a „magyar tenger kékjében". A csillagok a neves ősökre emlékeztetnek, míg a tölgyfalomb az őshonos növényre, az itt honos mandulafa pedig az élet teljességére utal. Hahót címere arannyal és kékkel harántnegyedelt csücsköstalpú pajzs, felső arany mezejében fekete bölényfej lebeg, szarvai között lebegő vörös kereszttel. Az alsó arany mezőben lebegő fekete várfalból ablakos templomtorony emelkedik ki, tornyán kettős kereszttel. A jobboldaH kék mezőben lebegő arany lombos fa, baloldali kék mezejében arany gabonakéve, kasza és cséphadaró. A harántosztás „középpontja" a település központi helyére utal, a fekete bölényfej a település névadója, a Hahold-Buzád nemzetségből származó lovagok címerében fordul elő, a vár és a templom a nemzetség által alapított kolostorra utal, melynek helyén ma a római katolikus templom áll. A fa és a kéve — a jobbágyfalvak szokásos jelképei - az 1908-ban jóváhagyott településcímerből kerültek át a mai címerbe. A címer alatt arany szalagon fekete betűkkel a település neve látható. Homokkomárom címere aranyszegélyű, ívelt felső sarkain vágott kék doborpajzs, zöld pajzstalpán „arany színnel körberajzolt fehér templom van, mely zöld dombon áll." Az arany vonallal kettéosztott pajzsfő jobboldali vörös mezejében háromlevelű arany korona, baloldali zöld mezejében arany szőlőfürt lebeg. A pajzs boglárhelyén, a tagolások találkozásánál csipkézett arany körben fehér Mária szimbólum (a templom szobra), felette jobbra fer354