Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Halász Imre: Megyei jelképek. Címerek

Ha/as% Imre: Megyei jelképek. Címerek dűlő kereszt. A zöld mezőben lebegő arany szőlőfürt a föld termékenységét, a bor bőségét, a templom a zarándok- és kegyhely templomot és kolostort jelképezi. Hottó jelképe egy aranyszegélyű, ívelt negyedelt pajzs, melynek felső sarkai vágottak. Jobb alsó és bal felső ezüst mezejében lebegő zöld makk, jobb felső és bal alsó arany mezejében három-három kék szalag. Kiskutas címere kékkel és ezüsttel vágott hegyestalpú pajzs, felső kék mezejében stilizált ezüst forrás — mely a település nevére utal — alsó ezüst mezejében karddal kettéhasított római katonaköpeny, mely a templom védőszentjére, Szent Mártonra utal. (Ö — mint római katona — amikor az amiens-i városkapu előtt találkozott egy fázó koldussal, a kardjával megfelezte a köpenyét, és egyik felét odaadta a koldusnak. A következő éjszaka megjelent álmában a fél köpenybe öltözött Krisztus: ő volt tehát a koldus. Erre utal a kard és a köpeny a címer alsó mezejében.) A címer alatt félkörben a település neve, felette az - első említést jelző — 121 l-es évszám. Liszó címere inkább tájképhez, mint címerhez hasonlít. Heraldikai leírásával nem is kísérletezünk, jobb, ha az önkormányzati rendeletből idézzük: „ovális pajzsban három halom, pajzs jobb oldalán lévő dombon két templom építésének évének feltüntetésével, alatta egy szőlőfürt levéllel. A pajzs baloldalán látható két domb között egy fenyőfa van, a halmokat egy patak választja el egymástól. A pajzs felső részében Liszó felirat látható. A pajzs alapszíne kék és zöld", azt már csak hozzátesszük, hogy ezek több árnyalatával. Magyarszerdahely jelképe kék hegyestalpú pajzs hullámos ezüst bal harántpólyával. A pajzstalpon zöld hármashalom, a pajzs jobb felső sarkában lebegő ötágú arany leveles korona. A címer alatt félkörívben a település neve látható. Molnári község címere sem írható le a heraldikai szabályok szerint. A hármas osztású hegyestalpú pajzs zöld pajzstalpa feletti keskeny kék pólya a Mura folyót jelzi, rajta a település nevére utaló kerekes vízimalom. A címerpajzs jobb felső világoskék részében egymás felett három lebegő ezüst hal, a bal felső rész egy sötétebb kékkel és a háttér zöld dombjaival a tájképszerű címerhez tartozik. A pajzs felett stilizált kard, kétoldalt és a pajzs felett díszítés, legfelül a település nevével. Murakeresztúr 1993-ban emelte törvényerőre jelképét: álló, háromszögű, arany szegélyű pajzs, kék mezejében lebegő, karélyos végű, arany latin kereszt. A pajzsderék alatt — a kereszt alsó szárát részben takarva — széles, vízszintes ezüst hullámpólya, benne lebegő vörös, Karoling-típusú, stilizált templommotívum. A címer egyértelműen a Mura folyó mellett emelt középkori Szent Kereszt monostorra vezethető vissza. Muraszemenye címere ívelt kék hegyestalpú pajzs, alsó harmada zöld mező aranyszegélyű öt bástyafokkal. A bástyafokok felett összekapcsolódó szárú két lebegő ezüst levél, közöttük lebegő arany kettőskereszt. Az alsó zöld mezőben ezüst hullámos pólya van. Nagykutas is 2000-ben fogadta el címerét, mely kék hegyestalpú pajzsban zöld pajzstalpon ezüst Szent Jakab, kezében kereszttel. A címer alatt — az első említést jelző — 121 l-es évszám és arany szalagon a település neve látható. Nagylengyel címere álló, kerektalpú, arannyal szegélyezett kék pajzs. A pajzstalpon zöld hármashalom, melyre ezüst kutya támaszkodik, szájában aranyszínű, égő fáklya. A pajzsban — jobbról balra, — annak vonalát követve arany sárkány fonja körbe a kutyát. A kék-ezüst szín és a sárkány az itt birtokos Sárkány családra, annak címerére, az égő fáklyát tartó kutya a templom védőszentjére, Szent Domonkosra utal, ám az égő fáklya utalhat az olajmezőre is, míg a hármas domb egyrészt a nemzeti címerre emlékeztet, másrészt a települést övező göcseji dombokat kívánja jelképezni. A kutya motívum magyarázatát Szent Domonkos legendájában kell keresnünk. Eszerint édesanyja, amikor még a szíve alatt hordta, álmában egy, a szájában égő fáklyát hordozó kutyát látott, s amerre az állat szaladt, mindent felgyújtott maga körül. A lelkiatya aztán azt mondta az álmát elmesélő anyának, hogy fia olyan hűséges lesz az anyaszentegyházhoz, mint a jó kutya a gazdájához, s a szíveket Krisztus szeretetére fogja gyullasztani. A település templomának oltárképén is látható a kutyaábrázolás. Nagypáli zöld csücskös talpú címerpajzsát kétoldalt kétfarkú oroszlánok tartják. A pajzsderékon vékony ezüst pólya, a címer felső részében fehér-arany közösségi ház nyitott kapuval, jobbra C, balra M lebegő, ezüst betűkkel. A pajzs alsó részében arany kocsikerék lebeg, ezt közrefogja az oltári szentség szimbóluma, az egymást keresztező ezüst liliom és arany szőlőág. A pajzson leveles arany korona. Nagyrécse 1997-ben elfogadott címere negyedelt, csücskös talpú, zöld-kék alapszínű pajzs. Jobb felső negyedében kék mezőben vörös keresztvégű kereszt (a falu régi nevére utal), bal felső negyedében arany kasza, cséphadaró és fekete háromágú villa (a múlt századi jobbágyközség pecsétjére utaló motívum), jobb alsó negyedében zöld mezőben bal karmában kivont ezüst pallost, jobb karmában levágott török fejet tartó, lebegő, kétfarkú, vörös nyelvét kiöltő arany oroszlán (az egykor birtokos Inkey-család címerállata), bal alsó negyedében kék mezőben lebegő vörös rák, ami a község nevére utal. (Reese: rákfogóhely.) Nemesapáti címere csücsköstalpú hasított pajzs, jobboldali kék mezejében a pajzs felső sarkában arany florenci liliom van, baloldali mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. A pajzstalp zöld, ebből zöld domb emelkedik ki, rajta fákkal körülvett természetes színű templom áll. A pajzstalp zöld mezejében balra mutató ezüst nyílvessző van. Nemesnép 1998-ban alkotta meg címerét. A csücsköstalpú pajzs három részre osztott. Az arany pajzstalpban kék hullámos pólya, a pajzs felső részének bal oldalán kék mezőben lebegő terpesztett lábú, kardját hegyével földnek támasztó, teljes páncélzatú, „obsitos vitéz", felette egy ezüst kereszt és egy ezüst csillag. A jobb oldali zöld pajzsmezőben lebegő nyitott arany székely kapu. Ez szimbolizálja (Zalában!!) a határ-mentiséget és a szíves 355