Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Halász Imre: A felsőoktatás Zalában

Halás^Imre: A felsőoktatás Zalában itt, majd 2000-ben ugyancsak a Berzsenyi Dániel Főiskola esti tagozaton első, riletve másoddiplomás német nyelvtanárok hat félév tanulmányi idejű képzését kezdte el. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2000 februárjában hat féléves, másoddiplomás menedzserképzést indított el levelező tagozaton. A huszadik század kilencvenes éveit nevezhetjük az oktatás elpiacosodása időszakának is. Egyre több intézmény hozott, sőt hoz létre külső képzési helyet, kihelyezett tagozatot, ahol önköltséges formában levelező tagozaton, illetve távoktatással képzi a jelentkezőket. Néhány intézmény rövid idő alatt képzési centrummá fejlődött ki, ilyen a zalaegerszegi Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, amely előbb — a nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központtal együtt — a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem gyakorló intézményévé vált, majd létrehozta a pécsi egyetem konzultációs központját, amely az 1993/94-es tanévben három éves levelező képzéssel művelődésszervező szakot indított, amit (a JPTE-vel való kapcsolat 2000-ben történt lezárásáig) személyügyi ügyintéző, majd másoddiplomát adó humánszervező egyetemi szak követett. De nem csak a pécsiek találták meg az MMIK-t. A soproni Benedek Elek Pedagógiai Főiskola az 1995/96-os tanévben 3 éves kihelyezett képzést indított levelező tagozaton. 63 óvónő végzett itt, köztük a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ösztöndíjával négy szlovéniai magyar. A Janus Pannonius Tudományegyetem Természettudományi Karának Társadalomföldrajz Tanszéke négy féléves, másoddiplomás, turizmus-szervező szakirányú továbbképzést indított 1997-ben 25 fővel, ugyancsak az MMIK-ban, de 1994-től az intézmény helyet biztosít a Budapesti Műszaki Egyetem (2000-től Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) 4 féléves, posztgraduális közoktatási vezető képzésének is. Ugyancsak kihelyezett képzés formájában van jelen Zalaegerszegen a Janus Pannonius Tudományegyetem (2000-től Pécsi Tudományegyetem) Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kara is. 1998-ban merült fel, hogy a felsőoktatási integráció következtében a Pannon Agrártudományi Egyetem, mint az egész Dunántúlt behálózó egyetem az addigi formájában megszűnik, mosonmagyaróvári kara a Soproni Egyetembe integrálódik, míg a Georgikon és a kaposvári Állattenyésztési Kar új utakat keres. Miután az Oktatási Minisztérium megadta azt a lehetőséget az intézményeknek, hogy önállóan alakítsák ki társulásaikat, kezdetben a legkülönfélébb „látszatintegrációk" jöttek létre. Az intézmények boldogok voltak, hogy az integráció valós lépéseit el lehetett ezzel odázni. Az útkeresés időszakában, 1991 és 1993 között a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, a PATE Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kara, de még a Veszprémi Egyetem is folytatott előzetes tárgyalásokat a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Intézetével, melynek volt egy sikertelen önállósulási kísérlete is. Többször felmerült a két zalaegerszegi kihelyezett egység, az Egészségügyi Főiskola és a Pénzügyi és Számviteli Főiskola zalaegerszegi képzési helyeinek valamilyen laza szövetsége is, amit a város vezetése támogatott volna, de konkrét lépéseket egyik intézmény sem akart tenni. A kapcsolat kimerült abban, hogy a PSZF oktatói közül néhányan óraadók lettek az Egészségügyi Főiskolán. 1998-ban felgyorsultak az integráció előkészületei. A PATE kaposvári Állattenyészési Kara és a keszthelyi Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, illetve a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola egyaránt megkereste egyesülési szándékával a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Intézetét. Keszthely és Kaposvár viszonya időközben elmérgesedett. A keszthelyiek azt vetették a kaposváriak szemére, hogy a keszthelyi karon kialakított egyetemi képzést rektori döntéssel engedélyezték Kaposváron is, így vált a kezdetben Állattenyésztési Felsőfokú Technikum, majd Mezőgazdasági Főiskola az egyetem karává, most pedig el akarják „orozni" az egyetemi székhelyet. A zalai városok és a megye is állást foglaltak a Keszthely központú egyetem mellett, parlamenti interpelláció is elhangzott, ám ez mit sem segített Keszthelyen, mivel a korábbi PATE Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kara akkorra már a Veszprémi Egyetem karaként került be a törvény szövegébe. Zala megyének nem maradt megyei székhelyű felsőoktatási intézménye, s a jelenlegi felsőoktatási intézményhálózat véglegességét sem valószínűsíthetjük. A Veszprémi Egyetemnek és a Berzsenyi Dániel Főiskolának további stratégiai tervei vannak a zalai városokkal, a közeljövő tervei között szerepel a műszaki felsőoktatás zalaegerszegi, és a műszaki informatikai képzés nagykanizsai meghonosítása, esetleg több más graduális vagy posztgraduális képzés — munkaerő-piaci igényeknek megfelelő — kialakítása, éppen úgy, mint például a Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézetének további városokban való megjelenése. 341