Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Halász Imre: A felsőoktatás Zalában

Halás^ Imre: A felsőoktatás Zalában méreteket öltött, egyre több általános iskola kényszerült érettségi bizonyítvánnyal rendelkező „képesítés nélküli nevelő"-ket foglalkoztatni tanító, általános iskolai tanár, vagy napközis nevelői munkakörben. Ezt a szakemberhiányt sürgősen fel kellett számolni. A Művelődési Minisztérium 1964-ben engedélyezte, hogy a Pécsi Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozataként tanárképzés induljon meg Zalaegerszegen, oly módon, hogy a kihelyezett tagozat hallgatói egyik szakjukat nappali tagozaton végezték el Zalaegerszegen, részállamvizsgát tettek pedagógiából és szaktárgyuk tanításának módszertanából, majd szaktanítói besorolásban munkába állva folytatták tanulmányaikat, és levelező tagozaton szerezték meg a másik szakot a Pécsi Tanárképző Főiskolán, ott téve le a tanulmányukat lezáró államvizsgát. A kihelyezett tagozat 1964. augusztus 15-én nyílt meg — a megyei szükségleteknek megfelelően — orosz nyelv, matematika és testnevelés szakokkal. A tagozat működéséhez az épületet és az oktatói kart a Zala Megyei Tanács, a felszerelést és a költségvetést a Művelődésügyi Minisztérium biztosította, az oktató-nevelő munka irányítása pedig a pécsi anyaintézményre hárult. Felvételt azok nyertek, akiket a főiskola szokásos nyár eleji felvételi vizsgáin és későbbi pótfelvételein a felvételi bizottság Pécsett felvett. Orosz-magyar, testnevelés-történelem, testnevelés-földrajz, matematika-fizika és orosz-ének szakos hallgatók képzése kezdődött meg, s a már említettek szerint matematika, orosz nyelv, és testnevelés szakokon indult meg Zalaegerszegen az oktatás. Egy évvel később már matematika, továbbá magyar nyelv- és irodalom szakosokat is vettek fel Zalaegerszegre. A más megyékből érkezetteknek teljes létszámban sikerült kollégiumi ellátást biztosítani. A tanítási gyakorlatokat Zalaegerszeg három általános iskolájában végezték a tanárjelöltek. A tagozat három évig működött, ez idő alatt matematikából két, a többi szakból egy-egy évfolyam végzett, összesen 139 fő. GyőrSopron, Veszprém, Vas és Zala megyék 153 álláshelyet ajánlottak fel a végzetteknek, akik valamennyien tanári állást vállaltak. Az 1965/66-os tanévben végzettek 45%-a, a következő évben végzettek 70%-a helyezkedett el Zala megyében, nagymértékben segítve ezzel elsősorban a falusi iskolák szaktanári ellátottságát. A zalaegerszegi kihelyezett tagozat tehát elsősorban a helyet adó megye, másodsorban a környező megyék tanárhiányát enyhítette. Az oktatói kart az oktatás szakmai tartalmáért és színvonaláért felelős Pécsi Tanárképző Főiskola bízta meg, a Zalaegerszeg és Nagykanizsa középiskoláiban tanító tanárok, illetve a Szombathelyi Tanítóképző Intézet oktatói közül. A harmadik év után a kihelyezett tagozat válaszút elé érkezett: vagy melléjük áll a megyei és a városi vezetés, és egy szakaszos, de intenzív fejlesztő programmal megteremtik a további fejlődés, a későbbi önállóvá válás feltételeit, vagy a felsőoktatás befejeződik a városban. A szűklátókörű döntések nyomán ez utóbbi történt, és a kihelyezett tagozat átkerült Szombathelyre, az ottani Tanítóképző Intézetbe. Néhány évig még - viszonylag nagy önállósággal - a Pécsi Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozataként működött, majd - párhuzamosan a Tanítóképző Intézet fejlesztésével - önálló tanárképző főiskolává fejlődött, mely később Berzsenyi Dániel nevét vette fel. Fél évtizeddel később új lehetőséget kapott a város. A felsőfokú technikumok főiskolává fejlesztése során az 1962-ben létrehozott Felsőfokú Pénzügyi és Számviteli Szakiskolát 1970-ben főiskolai rangra emelték, és az 1970/71-es tanévben Pénzügyi és Számviteli Főiskolaként kezdte meg működését. Ahogy a hatvanas években a tanárképzés iránt, a hetvenes évektől a gazdasági szakemberek iránt mutatkozott egyre nagyobb kereslet. A munkaerőpiaci igények mellett a helyi törekvések és az itt biztosított források is szerepet játszottak abban, hogy létrehozták a főiskola két vidéki tagozatát, az elsőt 1971-ben Zalaegerszegen, a másikat egy évvel később, 1972ben Salgótarjánban. Kezdetben egy tanulócsoport indult, ami Zalaegerszegen évfolyamonként úgy emelkedett tovább, hogy a harmincadik tanévéhez közeledve elérje az évfolyamonkénti 12 tanulócsoportot, a háromszáz főt. A cél elsősorban felsőfokú pénzügyi és számviteli, valamint informatikai ismeretekkel rendelkező üzemgazdászok képzése volt, akik elsősorban a gyakorlat oldaláról kapják az ismeretek zömét, így diplomájuk kézhezvétele után a gazdasági élet minden területén teljes értékű munkát tudnak végezni. Az ország szocialista gazdaságának szerkezete szerint kezdetben az ágazati gazdaságnak megfelelően szervezték a csoportokat. Zalaegerszegen kezdettől mezőgazdasági szakirányú csoportokat indítottak, melyeket később ipar szakos, majd pénzügy szakos (pénzintézeti és költségvetési) csoportokkal bővítettek. A rendszerváltás gazdasági hatásaként kialakuló piacgazdaság új feltételeket teremtett, ugyanakkor új kihívásokat is jelentett a főiskola, és ezen belül az időközben tagozatból intézetté szervezett zalaegerszegi egység számára. A tananyag-struktúrájában gyökeresen átalakuló, a piacgazdaság követelményeihez idomuló képzési szerkezet kötelező alaptárgyakból, szakmai törzstárgyakból és választható tárgyakból áll, ez utóbbiak köre folyamatosan változva a piaci követelményekhez és a hallgatók érdeklődéséhez idomul. A nappali tagozat hat féléves képzési ideje 1996-tól egy, a gyakorlati helyen töltendő félévvel meghosszabbodott, ettől kezdve a hetedik félév után tesznek záróvizsgát a hallgatók. A nappali képzés mellett megjelent a levelező képzés, mely a kilencvenes évek végén távoktatássá alakult át. Ugyanakkor új elemként jelent meg a másoddiplomások öt féléves önköltséges képzése (négy félév oktatás, egy félév diplomakészítés), szakközgazdász és közgazdasági szakokleveles mérnök szakon. A posztgraduális képzést már nemcsak a székhelyen, hanem a Dunántúl más városaiban, Kaposváron, Pécsett, Szekszárdon, Székesfehérváron, Veszprémben, Győrött és Szombathelyen is végzik az oktatók. Emellett a szaktanfolyami (okleveles könyvvizsgálói, adótanácsadói, mérlegképes könyvelői) képzéseket is felvállalta az intézet, létrehozva az ezzel foglalkozó Továbbképzési Osztályát. Új elem a felsőfokú akkreditált szakképzés megjelenése is, ahol tanulmányai sikeres befejezésével a hallgató egyrészt középfokú szakképzettséget szerez, másrészt - külön előírt 339