Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Halász Imre: A felsőoktatás Zalában

Zala megye ezer éve követelmények teljesítésével — felvételi vizsga nélkül bejut a főiskolára, ahol az akkreditált képzés során letett vizsgái egy részét beszámítják. A főiskola, benne az intézet rendkívül keresett. Míg a nyolcvanas évek elején pótfelvételivel töltötték fel a keretszámot, egy évtizeddel később a meghirdetett helyekre már többszörös a túljelentkezés, és az összes képzési formára beiratkozott hallgatók száma megközelíti a négyezer főt. Az 1999. évi LIL törvény 2000. január 1-i hatállyal a Külkereskedelmi Főiskolából, a Kereskedelmi, Vendéglátóipari, és Idegenforgalmi Főiskolából valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskolából létrehozta a fővárosi székhelyű Budapesti Gazdasági Főiskolát, a korábban önálló főiskolák karokként működtek tovább. A korábbi Pénzügyi és Számviteli Főiskola két nem budapesti képzési helye, a zalaegerszegi és a salgótarjáni a Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar intézeteként illeszkedik az egyesüléssel létrejött legnagyobb magyarországi főiskola szervezetébe. A zalaegerszegi intézetnek az egyházak kárpótlását lehetővé tevő törvény alapján 2000. június 30-ig el kellett hagynia a Zárda utcai épületet, és a használaton kívüli, egykori honvédlaktanyában kapott, — annak megfelelő átalakítása után - megfelelő elhelyezést. 1989. augusztus 18-án kelt az egészségügyi miniszter szakindító határozata, mellyel 1990-ben 31 fővel megindult az egészségügyi főiskolai képzés - Pécs, Kaposvár és Szombathely mellett - Zalaegerszegen. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának Zalaegerszegi Tagozatán az első három évben csak a gyógytornász szak indult, ám 1993-tól fokozatosan bővült a zalaegerszegi tagozat képzési kínálata. Második szakként a diplomás ápoló szakot honosították (1993) nappali, harmadikként egy évvel később ugyanezt levelező képzés keretében (1994). A következő fejlesztés 1997-ben történt: a már meglévő három mellett az Egészségbiztosítási szak is megindult, mind nappali, mind levelező képzéssel. 1999-ben a zalaegerszegi tagozatnak már 382 fő nappali és 148 fő levelező hallgatója volt. A tagozat létrehozása nem volt egyszerű feladat. Bár az egykori MSZMP Oktatási Igazgatóság és a KISZ Iskola épületeiben az oktatótermek és a kollégiumi férőhelyek egyaránt rendelkezésre álltak, ki kellett alakítani, és fel kellett szerelni a főiskola speciális igényeiből fakadó szaktantermeket, könyvtárat, informatikai termeket. A képzés gyakorlati része természetesen a kórházban folyik. A felsőoktatási intézmények integrációja után a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának Zalaegerszegi Tagozata a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Zalaegerszegi Képzési Központ néven működik tovább. A budapesti székhelyű, kizárólag távoktatással foglalkozó Gábor Dénes Főiskolát 1992-ben a SZÁMALK Rendszerház Rt. és az LSI Oktatóközpont „A Mikroelektronika Alkalmazásának Kultúrájáért" Alapítványa hozta létre. A főiskola sikeresen végzett hallgatóinak informatikus mérnök diplomát ad. A hagyományos nappali képzési formát a nyitott képzési formával és a távoktatás módszerével ötvöző képzésre a kezdetektől nagy volt a kereslet. Az oktatott tárgyak modulrendszerben, meghatározott sorrendben követik egymást. A tanulmányi idő 4 év, mely szakdolgozattal és záróvizsgával zárul. Az ötödik félévtől a hallgatók három (számítógép alkalmazási, műszaki menedzseri, és biztonságszervezői) szakirányon folytathatják tanulmányaikat. A főiskolának 2000-re az ország 44 városában volt konzultációs központja, melyet egy arra kijelölt intézmény működtetett, vállalva a helyi operatív szervezési feladatok intézését is. Ez Zalaegerszegen a SZÜV Rt, Keszthelyen a PATE (2000-től a Veszprémi Egyetem) Georgikon Kara Továbbképzési és Informatikai Intézete, Nagykanizsán a Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola. Említést érdemel még a Nagykanizsán létesített kihelyezett felsőoktatási képzés. Az előbbiekben említettük, hogy 1962 és 1979 között agrártudományi felsőoktatási intézmény működött a városban, melynek megszűnte után jelentős űr keletkezett a város oktatási struktúrájában. 1994-ben vetődött fel egy alapítványi főiskola létesítésének gondolata, majd 1998-ban döntés született, hogy a város a főiskola anyagi alapjait is megteremtve kezdeményezi egy államilag elismert alapítványi főiskola létrehozását. Ekkor kilenc nagy gazdasági egység létrehozta a Kanizsa Főiskola Alapítványt, az önkormányzat pedig épülettel és jelentős anyagi hozzájárulással segítette az oktatási intézmény létrehozását. A Magyar Akkreditációs Bizottság elé angol és német nyelvtanári, vizuális nevelés és kommunikáció tanári szakok, idegenforgalmi és szállodaipari közgazdász szak, valamint műszaki informatikus és településmérnök szakok indítási kérelme került, melyet azonban a bizottság elutasított. 2000 elejére belátták, hogy az alapítványi főiskola létrejöttére belátható időn belül nincs esély, így a város tervének valóra váltásához mindenképpen egy már működő felsőoktatási intézmény akkreditált szakját volt szükséges Nagykanizsára telepíteni. A Veszprémi Egyetemmel történt 2000 májusi kapcsolatfelvétel után — mindenekelőtt az egyetem rektorának köszönhetően — rendkívül felgyorsultak az események, és az egyetem tanácsának június végi határozata alapján 2000. szeptember 1-vel a Veszprémi Egyetem Mérnöki Kara Idegenforgalmi és szálloda szakos, nappali tagozatos, állami finanszírozású főiskolai képzést indított el 40 nappali tagozatos hallgatóval, akiknek kollégiumi elhelyezését is sikerült megoldani. A közeljövő tervei között — ugyancsak a Veszprémi Egyetem szervezeti keretei között - műszaki informatikus szak indítása szerepel. A nappali tagozatos oktatás mellett az Alapítvány épülete különböző képzéseknek is helyet ad, így a Miskolci Egyetem 1996-ban négyéves gépész üzemmérnök szakot indított, melynek konzultációs központja van az épületben, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Európa Tanulmányok Intézete továbbképző tanfolyamot indított 340