Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Vajda László: Középfokú oktatás Zala megyében

Vajda Lás^ó: Középfokú oktatás Zala megyében lett. Mellette azonban kis létszámmal megmaradt a középfokú képzés is, amely a főiskola 1978-ban történt megszüntetésével felszabadult objektumban új képzési iránnyal bővült: mezőgazdasági és ipari gépész szakokkal. 1985 után ötéves technikusképzés is indult, az 1990-es években pedig itt is bevezették a világbanki modellt, amely kéttannyelvű szakképzéssel párosult. Az 1960-as években felgyorsuló vidéki ipartelepítés szakemberszükséglete hozta létre a zalaegerszegi gépipari technikumot (1970-től Ganz Ábrahám Szakközépiskola). 1962. április 12-én írták alá az iskola alapításáról szóló határozatot az akkori Kohó és Gépipari Minisztérium és Zala megye Tanácsának képviselői. Az új iskolaépület építési munkálatainak első üteme 1964 tavaszára készült el, addig az intézmény a Zárda épületében működött. A gépészeti képzési profil 1977-ben közlekedési ágazattal bővült. Az ötéves technikusképzés itt 1985-től indult, jelenleg a világbanki modellű szakképzés fejlesztése folyik. Hasonló folyamatok eredményeként alakult ki a zalaegerszegi Deák Ferenc Szakközépiskola is. A Ságvári Gimnázium keretein belül az 1962/63-as tanévben mezőgazdasági gépszerelő, majd egy évvel később kereskedelmi szakközépiskolai osztályt szerveztek. 1963/64-től vált önállóvá, majd a következő években egészségügyi, faipari és középfokú óvónőképző tagozatokkal bővült. 1975-ben költözött új épületébe. Keszthelyen — amely 1950-től 1979-ig közigazgatási átszervezés miatt Veszprém megyéhez tartozott — ugyancsak a 60-as években bővült tovább a középiskolai hálózat. 1965-től megkezdte működését a Vendéglátóipari Szakközépiskola azzal a céllal, hogy a Balaton és környéke kibontakozó idegenforgalmának és vendéglátóiparának szakemberszükségletét biztosítsa. A 60-as évek végén a megye és a Nyugat-Dunántúl számára középszintű építőipari szakembereket képező önálló középiskola létesült Zalaegerszegen. 1960-tól a Zrínyi Miklós Gimnáziumban folyt kőműves, víz- és gázszerelő szakmákban középfokú képzés, majd az önállósuló intézmény 1969-ben költözött saját épületbe, ahol utóbb épületvillamossági szakkal is bővült. 1974-től Dimitrov nevét viselte, 1991-től Széchenyi István Szakközépiskola néven működik. Az 1949. január 16-án kiadott kormányrendelet intézkedett az iparos tanonciskolák ipari iskolákká való átszervezéséről. Az új intézménytípus az általános iskola 8. osztályának elvégzése után általában 3 évfolyamon képezte a tanulókat. A „tanonc" megnevezés is megszűnt, az új név: ipariskolai tanuló, később szakmunkástanuló lett. Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Lentiben és Keszthelyen 1950-ben a Munkaerő Tartalékok Hivatala szervezte újjá az ipari szakképzés intézményeit. Egy ideig rendkívül rossz körülmények között - önálló iskolaépület nélkül — egyéb középiskolák, illetve általános iskolák bázisán működtek. Előfordult, hogy egyes helyeken (pl. Lentiben 1951-56 között, Zalaegerszegen 1954-56 között) az elégtelen feltételek miatt szüneteltették az oktatást. 1957-től a Munkaügyi Minisztérium irányítása alá kerültek. A központi irányítás következménye volt, hogy számozással jelölték az egyes iskolákat (407. sz. Zalaegerszegen, 406. sz. Nagykanizsán, 308. sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola Keszthelyen). A keszthelyi intézmény 1968-ig - önállóvá válásáig — a veszprémi szakmunkásképző kihelyezett tagozataként működött, a lenti és a zalaszentgróti pedig a zalaegerszegi szakmunkásképző szervezeti egységeként. A zalaszentgróti intézményt a keszthelyi iskola Zala megyéhez való visszakerülésekor Keszthelyhez szervezték, csak később vált önállóvá. 1997-től a helyi Béri Balogh Ádám Gimnáziummal közös igazgatásban működik. A kereskedelmi tanonciskolák átalakulása is megtörtént. A nagykanizsai a kereskedelmi középiskolához kapcsoltan működött, és később vendéglátóipari szakmunkásképzéssel is bővült. Zalaegerszegen 1954-ben hozták létre a kereskedelmi tanulóiskolát — a mai Báthory István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola elődjét. 1969-ben költözött önálló épületbe, 1981-ben készült el a mai helyén az új iskolaépület. Fokozatosan vendéglátóipari szakmunkásképzéssel, majd kereskedelmi szakközépiskolai osztályokkal bővült. 1991/92-től a világbanki program szerinti iskolastruktúra jellemzi. Keszthelyen ellenkező folyamat zajlott le. A Vendéglátóipari Szakközépiskola képezett szakmunkástanulókat, eleinte a vendéglátás, majd a kereskedelem számára is. Mezőgazdasági szakmunkásképzés a megyében a kehidai intézményben zajlott, egészen az 1970-es évek végéig. Ekkor a nagymértékben lecsökkent tanulólétszám miatt az intézményt megszüntették és áttelepítették a zalaegerszegi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképzőbe (ma: Kinizsi Pál Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző). Két szakterületen - viszonylag rövid ideig - kétéves, un. szakiskolai képzés is jelen volt a megyében. Gép- és gyorsíró iskolák működtek a közgazdasági szakképzéshez kapcsolva Zalaegerszegen, Nagykanizsán és Keszthelyen, egészségügyi szakiskolák pedig ugyancsak a megye két nagy városában. A 90-es években pedig ismét megjelent a kétéves gazdasszonyképző, valamint a fogyatékos gyermekeket nevelő általános iskolákból kikerülők számára a kevesebb elméleti tudást igénylő szakmákban a speciális szakiskola. A szakmunkásképzők tanulólétszáma az 1960-as és 80-as évek között dinamikusan növekedett. Ennek megfelelően az elméleti oktatáshoz valamennyi intézmény új épületet kapott, és jelentős mértékű tanműhelyfejlesztésekre is sor került. A zalaegerszegi intézményben a tanulólétszám az 1980-as évek végére jelentősen meghaladta a 2000 főt. A helyzet átmeneti javítására az intézményt kettéválasztották. Az építőipari, faipari és szolgáltató szakmák osztályaiból önálló intézmény létesült (Ady utcai Szakmunkásképző), amelyet 1995-ben a zalaegeszegi intézményhálózat pénzügyi-takarékossági okokból végrehajtott racionalizálása szüntetett meg (az egyes szakmák a hasonló képzést folytató szakközépiskolákba települtek át). Az 1980-as évek végén a szakmunkásképző intézményekben megkezdődött a szakközépiskolai osztályok 335