Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Vajda László: Középfokú oktatás Zala megyében

Zala megye ezer éve tisztviselők és mint önálló kereskedők úgy általánosan, valamint gyakorlati képzettségük szempontjából a kor magasfokú igényeinek megfeleljenek." Zalaegerszegen a polgári fiúiskola 4-6. osztályához kapcsolt szaktanfolyam keretében indult a kereskedelmi ismeretek oktatása 1884-ben. 1885-től középkereskedelmi iskolává fejlődött. Mindkét intézmény 1895-ben kapta meg a felsőkereskedelmi iskola elnevezést. A népiskolai törvény eredményeként jelentősen gyarapodó elemi iskolák tanító-igényének kielégítése, valamint a Muraköz és a Lendva-vidék horvát és szlovén nemzetisége anyanyelven történő oktatásának megoldása tette szükségessé az 1854-ben megszűnt tanítóképzés újjászervezését. Erre került sor Csáktornyán 1879-ben az állami tanítóképző megszervezésével. Dr. Ruzicska Kálmán megyei tanfelügyelő 1896-ban a millenniumra készült Zalavármegyei Évkönyvben így ír ennek jelentőségéről: „Muraköz sajátos viszonyainak figyelembe vételével felállított csáktornyai állami tanítóképző intézet ma már saját palotájában van elhelyezve, külön tornacsarnokkal, s a tizenkét holdnyi telekhez szükséges épületekkel ellátva, belső és külső felszerelése összes mozzanataiban kifejlesztve. Egész nemzedékét nevelte már a hazafias tanítóknak nemcsak Muraköz és a zalavármegyei vendség, de az ország egyéb nemzetiségi vidékei számára is." A gimnázium vagy a polgári iskola első négy évfolyamára épülő tanítóképzés további négy év után érettségivel és képesítővel zárult Csáktornyán is. Hallgatóinak összlétszáma az 1900-as évek elején rendszeresen meghaladta a 100 főt és évenként 20-25 fő tett eredményes képesítő vizsgát. Megszűnése 1918 őszén — Nagykanizsára való sikertelen áttelepítési kísérlet után - a határon kívülre kerülése miatt következett be. A megye középfokú oktatási intézményeiben az I. világháború alatt — ha nehezen is — , de biztosították a folyamatos tanítást. Komolyabb zavarok csak 1918. őszén és 1919. folyamán jelentkeztek. A trianoni béke következtében az elszakított területek intézményeivel csökkent a megye iskolahálózata. A két világháború között a képzési struktúrában jelentős változások nem következtek be. Az állami oktatáspolitikának megfelelően megmaradtak a tanonciskolák, a polgári iskolák, amelyeknek hálózata teljesebbé vált, és csak lassan növekedett a középiskolába járók aránya. A gimnáziumok esetében előbb az 1924. évi középiskolai reformmal, majd 1935-ben következett be tartalmi, szervezeti módosulás. Valamennyi, a megyében működő gimnázium 1924-től reálgimnáziummá alakult. A Hóman Bálint vallás- és közoktatási miniszter által bevezetett 1934. évi XI. törvény megszüntette az addigi háromféle középiskolát, és egységes gimnáziumként folytatták működésüket. 1931 őszén a Nagykanizsai Iskolaegyesület Klebelsberg Kunó miniszter engedélyével megszervezte egy egyesületi fenntartású leánylíceum indítását. Az első évben I. és V. évfolyamos osztályokat szerveztek, 1934-ben vált teljessé az iskola, az első érettségit 1935 nyarán tartották. E tanévben a Notre Dame Női Kanonokrend szerzetesnővérei vették át az iskolát. 1935-től ez is fokozatosan átalakult egységes leánygimnáziummá. Zalaegerszegen is egy igen jelentős intézmény létrehozásában működött közre a katolikus egyház. Pehm József plébános (a későbbi Mindszenty bíboros) kezdeményezésére és hívására a Notre Dame női Kanonok és Tanítórend 1928-29-ben impozáns épületkomplexumot emelt, amelyben a zárda mellett iskola és internátus is helyet kapott. Az avatás és felszentelés országos szintű ünnepségére 1929. október 6-án került sor. A zárda tanügyi blokkjában gyakorló elemi iskola mellett polgári leányiskola és tanítónőképző kapott helyet és kezdte meg működését. A képzőben 20 év alatt - az államosításig — közel 400-an szereztek tanítónői oklevelet. A szakoktatási intézményhálózat — a gazdasági folyamatok alakulásával összhangban — ugyancsak lassan bővült. Az ipari tanonciskolák száma növekedett, tanulólétszámuk azonban a 20-as évek végén a gazdasági válság hatására jelentősen visszaesett. A trianoni határmódosítás következtében Lentiben és térségében új helyzet állt elő. E terület korábbi központja, Alsólendva Jugoszláviához került, polgári és tanonciskolájával együtt, így szükségessé vált ezek pótlása. Lentiben a helyi iparoskör és a többségi képviselőtestület kezdeményezésére 1924. őszén elindult az állami iskola épületében a tanoncoktatás. Ugyanott 1933-ban magán polgári fiúiskola is nyílt. Állami közreműködéssel jelentős lépések történtek megyénkben a mezőgazdasági szakoktatás fejlesztésében a kehidai és a balatonfüredi szakiskolák megszervezésével. Kehidán Deák Ferenc egykori birtokát 1925-ben az Állami Kincstár vette meg, hogy azon gazdasági iskolát létesítsen. 1928-ban adták át a korszerű és jól felszerelt épületet, amelyben két évfolyamon történt az oktatás. Fő célja az volt, hogy kisebb gazdák és földbérlők fiaiból szakképzett gazdákat neveljen. A teljesen bentlakásos rendszerű intézményben (adaglétszáma évenként 50-70 fő között alakult) célul tűzték ki, hogy nagyobb gazdaságok részére altiszteket képezzenek. Az itt tanulók gyakorlati képzése az iskola 480 kh-as tangazdaságában történt. A balatonfüredi intézményben az időközben megszűnt tapolcai vincellérképző tapasztalatait is felhasználva, elsősorban szőlész-borász szakemberek képzése történt. 1940. szeptember 15-én Nagykanizsán a Földművelésügyi Minisztérium Téli Gazdasági Iskola néven mezőgazdasági szakiskolát indított. A tanulók - elsősorban parasztgazdák fiai — két téli féléven keresztül folytatták tanulmányaikat. Közben az intézmény megyei mezőgazdasági szaktanácsadó áüomásként is működött. Később — 1947-től — egyéves tanulmányi idejű gazda- és gazdasszonyképző iskolaként is működött. Munkáját jelentős területű tangazdaság segítette. 1945. szeptemberében a Földművelésügyi Minisztérium Keszthelyen létesített mezőgazdasági középiskolát. A tanítás október 1-én kezdődött a Mezőgazdasági Akadémia épületében. Első osztályában főként keszthelyiek és a környékbeliek nyertek felvételt, a II. és III. évfolyamra azok, akik valamely középiskolájába jártak már, de a háború miatt tanulmányaikat félbe kellett szakítaniuk. A Jugoszláviába átkerült Zombor Mezőgazdasági Középiskolájának számos hallgatója itt folytatta tanulmányait. 1940-ben megszületett a nyolcosztályos elemi iskola létrehozását kimondó XX. sz. törvény, amely alapjaiban 332