Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Vajda László: Középfokú oktatás Zala megyében

Zala megye ezer éve 330 Kiegyezést követően, Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyével, 1867. szeptemberétől került sor. Az intézkedések hatására — mivel nem adott érettségit — mindkét városban jelentősen csökkent a tanulók száma. A Bach korszakban egy újabb gimnázium létesítésére is sor került a megyében. Sümeg város polgárainak régi óhaja teljesült 1857-ben, amikor Ramassetter Vince helybéli iparos és kékfestőgyáros 20.000,-Ft-os támogatásával indult meg az oktatás. Eleinte 2 évfolyamos, majd 1877-től 4 évfolyamos reáliskolaként működött. Mai épületébe 1873-ban költözött be. Nem egyházi fenntartású volt, hanem állami támogatással a helyi önkormányzat működtette. Az 1868-as tanügyi reformtól az iskolák államosításáig Az 1868-as, Eötvös József féle népoktatási törvény az alsófokú oktatásban korszakos változást eredményezett, de jelentősen hatott a középfokú oktatásra is. A törvény megalkotásakor megfogalmazódott egy olyan cél is, hogy a mindenkire kötelező, 6 évfolyamban megszervezett elemi oktatást ki kellene egészíteni mindazon gyermekek számára, akik nem érik be az eieiiii ísKuiauau megszerezhető ismeretekkel, viszont felsőbb tanulmányokat sem kívánnak folytatni. Erre a feladatra az 1868. évi XXXVIII. törvény két intézményt létesített: a felső népiskolát és a polgári iskolát. Mindkettőt mindennapi oktatással. A felső népiskola a fiúk részére 3, a leányok részére 2 évfolyammal a 6 elemi után következett, a polgári iskola a fiúk részére 6, a lányok részére 4 évfolyammal az elemi iskola 4. osztálya után. A törvény 5000 lakosnál nagyobb települések számára tette kötelezővé ezen új iskolatípus felállítását. A kettő közül a polgári iskola vált népszerűvé, terjedt el Zala megyében is. Ehhez hozzájárult az, hogy az 1869ben kiadott és továbbfejlesztett tanterv lehetővé tette, hogy 4. osztályának sikeres elvégzése után a :isztviselői pályán való elheí az 1870-es években sorra a, Zalaegerszeg, Alsólendva, 7-től. Végül 1913-ban, az I. Lyok számára eleinte a két cet is fokozatosan polgári 1895-ben Keszthelyen és A leányok számára azonban ly, Tapolca, Nagykapornak, Ranolder János veszprémi }lgári leányiskolái évfolyam-ben Vaszary Kolos hercegájárulásával tornateremmel, ilók számára is biztosítottak gimnázium 5. évfolyamán volt folytatható a tanulás. Sőt, a polgári elvégzése kisebb t lyezkedést is biztosított. A törvény megalkotását és a tanterv kiadását követően Zala megye településein szerveződtek az új intézménytípus iskolái. Elsőként polgári fiúiskolákban (Nagykanizsí Keszthely) kezdődött meg 1872-75. között az oktatás. Ezt követte Csáktornya 1877 világháború előtt utolsóként Zalaszentgróton is létesült polgári fiúiskola. A leán évfolyamos felső népiskolát szervezték meg, de az 1880-as évek végétől ezek leányiskolákká fejlesztették (1884-ben Zalaegerszegen, 1892-ben Nagykanizsán, Csáktornyán.) Az eddig felsorolt intézményeket mindenütt a települések hozták létre.. több, a katolikus egyház által működtetett ún. zárdaiskola is szerveződött (Keszthel Zalaapáti). Különösen jelentőssé ezek közül a keszthelyi intézmény vált, amelyet püspök alapított. 1882-től leány elemi iskolaként indult, majd 1891-től kiegészült 4 pc mal. A Depaul Szent Vincéről elnevezett Irgalmas Nővérek vezetése alatt állt. 1902prímás új iskolaépületet emeltetett számára, amelyet 4 év múlva a város hozzá szertárakkal és könyvtárral is bővítettek. 70 férőhelyes internátusában vidéki leánytant; Tablókép 1902-ből, Décsey és Istvánffy felvétele (Göcseji Múzeum).