Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)
A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Megyeri Anna: Középítkezések, városfejlődés. Keszthely
Zala megye ezer éve 1902-ben, az Andrássy téren állították fel Keszthely első világi témájú köztéri szobrát. Festetics I. Györgynek (1755-1819) a mezőgazdaságot allegorizáló puttókkal körülvett bronzszobra Lukácsy Lajos müve. О készítette 1910-ben Goldmark Károly zeneszerző emléktábláját is szülőháza, a Pethő-ház falára. Keszthely történetének jeles dátuma 1907. június 1, amikor Nagy István városbíró a főutcái főkapcsoló elfordításával fényt varázsolt a város utcáira. A Keszthelyi Hírlap tudósítása szerint: „A Kossuth utca valóságos tündéri fényben pompázik. A mellékutcák világítása is sokkal szebb az eddigi petróleumlámpák világítása helyett. .. .A Balaton-part valósággal elragadó... A part nagy ívlámpái mellett nappali világosságban ragyognak a büszke épületek. A villamostelep a Georgikon és a grófi gázgyár mellett van. Először hagytuk el a petróleumlámpákat, ezután jött a gázgyár, s íme, most a villám (így nevezték akkor a villanyt) következik. ... A telep (a Ganz gyár működtette) olyan méretekben készült, hogy egy időre ellátja a város közvilágításra szolgáló 245 izzólámpát és 12 db 10 amperes ívlámpát, a grófi kastély 1000 lángját és a magánházak világítását. Ez ideig a város magán házaiban 2600 izzólámpa... szórja a fényt." Az 1908-ban felépült, 35 ágyas új kórházban már villanyvasalót is használhattak. A jól felszerelt épület meglehetősen jellegtelenre sikeredett, de szép park vette körül 100 feketefenyővel és 40 díszfával, 1912-ben pedig újabb 40 rózsafa és 100 vadrózsa tő növelte szépségét. A kórház új épületével egy időben emelték a vasúti vendéglőt, s a századelő jelentős épületei közé tartozott a később elpusztult, szecessziós homlokzatú, főtéri Uránia mozi. A 20. század elején több rangos házat építettek a Georgikon és a Tapolcai utcában is. Az előbbiben, 1910-ben, Jablonszky Ferenc tervei szerint épült a ma a Városi Bíróság székházaként működő emeletes épület. A századfordulón megjelent Lóczy-féle térkép már 30 utcát nevezett meg Keszthelyen. A nagyközségnek 6.973 lakosa volt ekkortájt, akik közül mindössze 716 volt önálló földműves, párholdnyi földbirtokkal. 88 kereskedő és 430 önálló iparos élt itt, a nagyipart csupán két téglagyár és egy kékfestőüzem képviselte. 1903-ban épült fel Régensperger Ferenc kékfestőgyára a Balatonparton, 1904-ben ünnepélyes keretek között helyzeték üzembe. Az első vüágháború idején Krausz Lajos és Lipót eladták a Zárdával átellenben épült ún. Pamer házat, és a Deák Ferenc utcában a Sörgyárral szemben, a Kaszárnya tőszomszédságában felépítették fehérnemű gyárukat. Az utóbbi kis gyárak a háború után már nem voltak életképesek, akár a Reischl Sörgyár, amely sör lerakatta, kereskedéssé változott. Sági János 1910-ben megjelent keszthelyi ismertetőjében azt írta, hogy a letelepedni vágyók igen előnyös viszonyokat találnak; minden feltétel adott ahhoz, hogy olcsón építkezhessenek. Egy társaság ugyanis megvette az uradalomtól a város és a Balaton között lévő szép villatelkeket, és 153 telekre parcelláztatta. Ezekből 80-at adott el úgy, hogy ott már kibontakozott Keszthely egyik legmodernebb és leghosszabb utcája. A telkek nagysága 160250 négyszögöl között, az áruk 1600-4000 korona között váltakozott. Az építészek közül Schadl János valamint Kell Dezső építészeti irodáját, és Berényi Béla építési vállalkozót ajánlotta az építkezni szándékozók figyelmébe. A Keszthely vonzerejét növelő rangos üzletek közül ötvennégyet mutatott be Sági, melyek nagy része — cukrászdák, divatáru üzletek, fűszer és csemegekereskedések stb. - a Kossuth utcában találhatók. Néhányuk már nagy múltra tekinthetett vissza, mint az 1856-ban alapított Schweiger-féle szűcs és kalapüzletet, vagy az 1850-től működő Scheiber Szidónia-féle divatáru üzlet. Az első világháború és az azt követő infláció hatása nem okozott jelentősebb törést a város fejlődésében. 1921ben a Balaton-parti park sétányán felállították a neoklasszicista Helikon emlékművet, mely Festetics György által 1817-1819 között rendezett Helikoni irodalmi ünnepségeknek állít emléket. Az előző évek kedvező propagandájának, Hévíz közelségének köszönhetően előszeretettel telepedtek le nyugdíjasok a csendes, nyugodt városkában. Az évtizedek során villanegyedeket alkotó családi házaik a Helikon-ligetben és az egykori Hanczók réten épültek fel, jellegzetes, polgárias hangulatot adva Keszthelynek. Az alig 10 ezer lakosú Keszthelyen meglepően nagy volt az építkezési kedv, amit a már említett tudatos parcellázással is ösztönöztek. Ekkor kezdődött el a Hanczók réten megszülető villanegyed (Hunyadi, Munkácsy, ill. Kossuth, Park, valamint Petőfi Л balatoni Мйцеит (képeslap, Balatoni Múzeum). 192