Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A polgári megyétől a rendszerváltásig (1849–1990-es évek) - Megyeri Anna: Középítkezések, városfejlődés. Keszthely

Megyeri Лппа: Kö\építke%ések, városfejlődés Keszthelyen 1850-1945 köpött utcák közti teriilet) kialakulása. Rangos épületekkel folytatódott az Erzsébet királyné út beépítése, s megkezdődött az északnyugati városrész, a zsidó temető környéke, Pipás-kert utca stb. kiépülése. Főként az utóbb említett részen egyszoba-konyhás házak épültek, komfort nélkül, de gyakran szép homlokzati részletekkel. A tornácos, faverandás, tornyos „villalakások" terveit jó nevű építőmesterek készítették, pl. Kenessey Sándor, Varga András. A kis házakat egyszerű kőműves vállalkozók építették. Sok műhely, bolt, vendéglő épült ekkor, pl. Fentős József kovácsműhelye a Lehel utcában, Góri Ferenc péksége az Újvárosház mellett, Unger Mihály vendéglője az Apátságföld 3. szám alatt, és ekkor bővítette Ungár Andor is az Erzsébet királyné utcai lakóházát vegyeskereskedéssel. Nagyrészt 1922 után épült fel az új városrész a Tapolcai utcának a karmelita zárdán túli szakaszán, az egykori Apátföldön. A 49. kilométerkövön túl már csak a Zámor ritkán elszórt házai álltak a Gyenesdiás felé vezető út mellett. Az akkor még javarészt szántónak használt Hanczók rét egyik telkét Jobs Viktor, keszthelyi községi orvos vásárolta meg 1924-ben. Elhatározta, hogy korszerű magánszanatóriumot nyit, a tervezésével Groffits Gábort, az akadémia tanárát bízta meg. (O alkotta 1925-ben a Szt. Miklós temetőben álló Festetics Mauzóleumot. A görög templomokat idéző építmény a századelő korszerű vasbeton technikájával készült.) A későbbi Szent István úton felépült szanatórium igényes kivitelben, a korabeli reklámkatalógus meghatározása szerint pagoda stílusban, tömbrendszerben épült. Nagy sikere miatt 1938-ban kibővítették. 1925-ben Kiskeszthely egyesült Keszthellyel, remélve, hogy részesül a községi javakból. Már az egyesülés évében 38 új közvilágítási lámpát kapott. 1927 őszén a Hévízi utat megjavították, olajozták, az annak mentén kiépült új utcákat névvel látták el. 1928-ban nyitották a Tasziló (ma József Attila) utat, 1931 májusában felépült a 2. számú óvoda (ma Soproni u. 16.), ahová 26 utca gyermekei jártak. A századfordulón elkezdődött, majd a 20-as években is folytatódó építkezések jelentősen megváltoztatták Keszthely északi részének arculatát és utcahálózatát. A régi Leheny réten és a Koslegelőn kiépült Új telep hét utcát foglalt magában, 1934-ben pedig már a Csák György utca is szerepelt a térképen. 1926-ban épült fel a Régi állomás utcában a Magyar Királyi Államvasutak osztálymérnökségi épülete. A mutatós szolgálati ház tervezője Csorna Djezső] építész. 1928-ban a Kossuth Lajos utcában, a Festetics Tasziló által ajándékozott 1200 négyszögöles telken felépült végre a Balatoni Múzeum reprezentatív, neobarokk épülete. A neves fővárosi műépítész, Györgyi Dénes tanár tervezte épületet a hercegi futóistálló lebontásából nyert téglából emelték 450 ezer forint költséggel. Az 1934-ben megjelent Vigyázó — Dornyay-féle útikönyv szerint Keszthelyen hét szálloda működött. A város tulajdonában lévő Hullám és Balaton szállodákban összesen 64 szoba várta a vendégeket, és ekkor már — Kiss Lajos bérlő jóvoltából — vízvezeték is szolgálta a vendégek kényelmét. Öt étterem és sörház, az ún. Sörház-kertben kertmozi is működött. A kötetet illusztráló térkép már 80 utcát tüntetett fel a városban. Keszthely értékét nagyban emelte az 5 km-re lévő, világhírűvé vált Hévízfürdő, melynek 40 méter mélyről fakadó gyógyforrása 31-35 °C-os melegvizet ad. A 9 holdnál is nagyobb kénes vizű tavat hatalmas park övezte. 1905-ben ifj. Reischl Vencel 35 évre bérbe vette a Festetics családtól az egyre népszerűbb Hévízfürdőt. Az 1920as évek elején Hévízszentandrás község felparcelláztatta a Fő utcája és a fürdőpark között elterülő közlegelőt, ahol nagyszabású építkezések indultak. Hévíz lendületesen fejlődni kezdett. A bérlő Reischl család hideg-meleg folyóvízzel látta el a Gyógy-, Rákóczi- és Ella szálló minden szobáját. Keszthely és Hévíz között a forgalmat magán-bérautósok bonyolították le. 1934-ben már autóbusz is közlekedett Keszthely és Hévíz között, valamint a Keszthely-Pacsa-Zalaszentmihály—Zalaegerszeg vonalon. Keszthelyen Reischl Imre városbíró működése alatt, 1929-ben épült fel a modern községi elemi népiskola — tervezője Hajas István — a Deák Ferenc utcában, a szomszédos akadémiai igazgatói lakás melletti téren pedig az új főbírói hivatal. A velük szemben álló Gazdasági Akadémia egyemeletes épületét 1929-30-ban Groffits Gábor gazdasági akadémiai tanár tervei szerint kétemeletesre alakították, kivitelezője Kalmár Zoltán nagykanizsai építész volt. Az épületben korszerű gőz központi fűtés működött. 193 A karmelita templom és rendhá^ 1942-ben (képeslap, Göcseji Múzeum).