Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

Újjáépítés és a polgárosodás kezdetei (1690–1849) - Kostyál László: A barokk Zalában

Kostyál László: A barokk Zalában palini Inkey Boldizsár (1726-1797), aki 1758-ban súlyos bűnei ellensúlyozására tett fogadalomból emeltette a kanizsai Szentháromság-emléket, 1768-ban a lazsnaki kápolnát (ami családi sírboltja is lett), 1781-ben a zalaszentbalázsi templomot. 1769-ben építtette — talán szintén fogadalomból — a kanizsai ispita-ház kápolnáját. Saját, palini kastélyának parkját a legkényesebb ízléssel kialakítva tette híressé. Az említett esetekben kizárólag a mecénások zalai megbízásait említettük, noha ilyen irányú ténykedésük általában más megyékre is kiterjedt. Jelentős építtető a legtöbb nagybirtokos családban akadt, de itteni művészeti megrendeléseik olykor csupán kiegészítő szerepet játszottak e tevékenységükben. Az egyes alkotásoknak a megrendelők felől való megközelítése csupán a közelmúltban került a kutatás látómezejébe, így nyilván több fontos műpártoló mecénásra csak a jövőben fog a figyelmünk ráirányulni. A zalai barokk - egy-két kivételtől eltekintve — nélkülözi a kiemelkedő kvalitású, reprezentatív emlékeket, amelyek révén igazán ismertté válhatott volna. A 18. század stílusa azonban máig tartó hatással rányomta bélyegét a megye egész képére. Ekkor épült fel számos templom és kastély, alakult ki a legtöbb település szerkezete. Gondolatvilága, lángoló lelkisége nem kis mértékben az ellenreformációhoz kötődik, és ez a kor eredményezte a nemzeti identitástudat csíráinak kialakulását is. A mai emberek vallásosságának, gondolkozásának, mindennapi tevékenységének számos gyökere szintén e korszakra nyúlik vissza. Sümeg, püspöki palota. 1748-1755. 141