Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

Újjáépítés és a polgárosodás kezdetei (1690–1849) - Kurucz György: Festetics György és a magyarországi művelődés

Zala megye ezer éve elsajátítása során a hallgatók részletes képzést kaptak építészetből, a gazdasági épületek elkészítésének technikai kivitelezéséből, valamint igen nagy súlyt fektettek az alkalmazott matematikai, számviteli, és geometriai ismeretek oktatására is. Asbóth János, aki uradalmi tisztként és georgikoni tanárként egyaránt jelentős hatással volt az iskola életére, 1806-ban újabb tantervet készített. Továbbra is megmaradt a hármas felosztás, a „Gazdaságbeli tárgyak", „A mathézishez tartozó tárgyak", valamint „A História Naturalis és veterináriabeli tárgyak" tekintetében. Változást jelentett viszont, hogy a második tantárgy-csoportban megjelent a hydraulika és hydrotechnika, illetve a harmadik csoportban a kémia és gyógyászati ismeretek oktatása is. Az egyes tantárgyakra napi egy, azaz heti hat óra jutott, s összesen 18 elméleti órát tartottak hetente. Az 1821/22-es tanévtől kezdve viszont az előbbi tantárgyi felosztás rendszere nyelvoktatással is bővült. Lodovico Angelis francia, angol, és olasz nyelvet is tanított a hallgatóknak. A Georgikon keretein belül működő iskolák közül a „Parasztiskola" alapítására 1798-ban került sor. Ez az iskola kimondottan alsófokú képzést adott, s célja uradalmi cselédek nevelése volt. Tizenkét évestől tizennyolc éves korukig tanultak itt a tehetségesnek tartott jobbágy- és zsellérfiúk. Jó béreseket, pallérokat kívántak nevelni az „alpraktikánsnak" nevezett tanulókból, akikből később uradalmi gazdák lehettek. A közepesekből vincellérek, kertészek, erdőpásztorok, méhészek, csikósok, tehenészek, birkások lettek, míg a gyengébb képességűeket kisegítő munkaerőként alkalmazták a Festetics uradalmak. A „Pristaldeum", vagy uradalmi jogászképző iskola megszervezése 1803-ban kezdődött, s a Magyar Kurírban hirdették meg az első ösztöndíjat. A képzés célja uradalmi jogügyek intézésére alkalmas szakemberek nevelése volt. A tanulmányi időt először három évben, végül 1809-től egy évben határozták meg. Az 1804. április 5-én kelt rendelkezés szerint a jogi előképzettséggel rendelkező „pristaldusok" mezőgazdasági tárgyakat is hallgattak, de főleg jogi tanulmányokat folytattak, melyhez a szükséges gyakorlatot az uradalmi ügyész mellett szerezhették meg. Az erdésziskola feladata az uradalmi erdők igazgatására alkalmas tisztviselők, erdészek, vadászok képzése volt, a fővadász, illetve két „vadásztanító" irányítása mellett. Az iskola egyébként kétszintű, vagyis alsó és felső szintű képzést valósított meg. A felsőfokú képzésben való részvételhez négy gimnáziumi osztály elvégzése mellett megfelelő német és magyar nyelvismerettel, számtani, geometriai ismeretekkel, és rajzkészséggel kellett rendelkezniük a hallgatóknak. A tanulmányi idő három év elméleti oktatásból és egy év gyakorlatból állt. A tanítás nyelve az erdei praktikánsok esetében német volt. Számtant, geometriát, természetrajzot, fizikát, kémiát, földrajzot, lovaglást, vadászeb idomítást, fakitermelést, géptant, könyvvitelt és erdészeti számvitelt tanultak. Az erdész alpraktikánsok tananyaga hasonló volt az erdészhallgatókéhoz, jóllehet nem volt annyira részletes. Az oktatás során főként a gyakorlati ismeretekre helyezték a hangsúlyt, így például magvak gyűjtését, válogatását, vadászháló kötését, vetésápolást, naptárhasználatot, s természetesen vadászati alapismereteket tanultak. A kertésziskola szintén 1806-ban létesült, de ez az iskola csakis alsóbb szintű képzést valósított meg. Később Festetics László 1826. évi rendelkezése módosított a felvett hallgatókkal szemben támasztott követelményen, vagyis meghagyták, hogy csakis olyanokat vegyenek fel, akik valamelyik gimnázium syntaxista osztályában tanultak. Ez azt jelentette, hogy az életkor alsó határa tizenöt év volt. A képzés két évig tartott, s a hat trimeszter tananyagát Asbóth János utasítása alapján sajátították el a diákok. Az első három trimeszterben a magyar és a német nyelv tanulása szerepelt különleges súllyal, ezenkívül számtan, s kerti munkák megismeréséhez a kerti kalendárium ismerete. A második év mindhárom trimeszterében már fogalmazniuk kellett, s megfelelő kertészeti gyakorlatra is szert tettek. A lovásziskola 1807-ben jött létre. Ez szintén alsófokú képzést adott, s ez az ún. „Hippiatrica oskola" volt hivatott ménesmesterek, lovászok kinevelésére. Kezdetben az oktatás ideje két év volt, s az első év az alapismeretek, vagyis lóápolással, lószerszámmal, istálló-típusokkal, és ménestartással kapcsolatos ismeretek elsajátításával telt. A 130 Л keszthelyi Festetics kastély könyvtárterme (a s^er^őfelvétele).