Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

Újjáépítés és a polgárosodás kezdetei (1690–1849) - Kurucz György: Festetics György és a magyarországi művelődés

Kuruct^ György: Festetics György és a magyarországi művelődés a művelődés, a magas szintű szakoktatás alapozhatja meg a jövőbeni továbblépés lehetőségét. Vagyonos helyzetét kortársaihoz képest egyedülálló módon kihasználva, létrehozta a Georgikont, egy olyan felsőfokú tanintézetet, mely elsőként tett kísérletet Magyarországon és Európában a legkorszerűbb mezőgazdasági, állatgyógyászati, mérnöki ismeretek intézményes oktatására. A Georgikon, vagyis az „Oeconomicale Institutum" 1797. július l-jén nyitotta meg kapuit Keszthelyen. Az iskola kezdetben látszólag magánintézményként működött, de valójában a hazai felsőfokú mezőgazdasági szakemberképzést szolgálta. Ezt erősíti meg Festetics 1797-ből származó levelezése Johann Ferdinand von Schönfeld bécsi lapszerkesztővel. A Magyar Hírmondó 1798-ból származó cikke szerint pedig, jóllehet „a Georgikon főleg a gróf tisztjeinek képzésére alakult, de mások is bemehetnek oda." Nyilvános oktatási intézményre vall az is, s erre szintén korabeli sajtó híradások utalnak, hogy fizetés vagy tandíj nélkül hallgathatta bárki a választott órákat, illetve vizsgát tehetett. Az alapító ráadásul olyan hallgatókat is támogatott anyagilag, akik utóbb nem az ő birtokain kívántak elhelyezkedni, vagy pusztán a tanulás céljából iratkoztak be Keszthelyre. S ha ehhez még hozzávesszük, hogy a Georgikonba vallásra, származásra való tekintet nélkül, csupán a megfelelő iskolai előképzettség és fizikai alkalmasság szabta feltételek alapján vették fel a hallgatókat, úgy a Georgikon szellemisége valóban a „közjó", a salus

publica szolgálatának szándékát tükrözte. Az alapítást megelőzően egyébként, szintén magánkezdeményezéssel, Tessedik Sámuel evangélikus lelkész szervezett mezőgazdasági ismereteket oktató iskolát. A szarvasi intézet azonban alsóbb szintű képzést adott, itt jobbágyszármazású fiatalokat oktattak gazdálkodási és háztartási ismeretekre. S bár a pesti egyetemen a Ratio Educationis kibocsátásával egyidejűleg 1777-ben felállítottak egy mezőgazdasági tanszéket, IL József idején utóbb megszűntették a rendszeres képzés kereteit. Az átfogó szakképzés fontosságának felismerésében egyébként feltétlenül szerepet játszott a hazai elmaradottság, hiszen Angliában, vagy Németalföldön, ahol igen fejlett agrotechnikával kiemelkedő eredményeket értek el, egyszerűen nem tartották szükségesnek felsőfokú mezőgazdasági tanintézetek alapítását. A Georgikon létrehozását követően Albrecht Thaer, az európai hírű német mezőgazdász hozott létre szakiskolát 1802-ben Cellében, majd 1806-ban Möglinben. A svájci Emanuel Fellenberg 1804-ben alapította meg tanintézetét Hofwylben. Hohenheimben, valamint Magyaróváron tizennégy évvel később hoztak létre mezőgazdasági akadémiát. Természetesen az időbeni elsőség önmagában semmit sem jelent a megfelelő tartalmi sajátosságok, vagyis a tananyag, a képzési keretek, a tanári kar felkészültségének értékelése nélkül. Szerencsére a Georgikon működéséről egy angol utazó, Richard Bright, a bécsi kongresszus idején Magyarországot felkereső orvos adja könyvében a legelfogulatlanabb leírást. S ha pedig maga Bright, a kor élenjáró államának polgára szól elismeréssel a Festetics György által alapított tanintézetről, akkor talán nem minden alap nélkül megkockáztatható a megállapítás: a Georgikon valóban figyelemre méltó szakképzést nyújtott. A Georgikon többféle iskolatípust foglalt magában, melyek közül a legfontosabb volt a „főpraktikáns" hallgatóknak felsőfokú mezőgazdasági szakképzést adó „tudományos gazdasági iskola." A képzés ideje három tanévet ölelt fel. A tanév november elején kezdődött, s a következő év szeptemberéig tartott. Egy-egy tanévet trimeszterekre osztottak fel, melyek végén a hallgatóknak elméleti és gyakorlati vizsgát kellett tenniük. Változást csak az 183l-es év hozott, s ettől kezdve szemeszterekre tagolták az évet. Az első tantervet Kari Bulla, a prágai származású professzor és Pethe Ferenc, a korábban Angliát, Hollandiát és Franciaországot megjárt sokoldalú szakíró és georgikoni tanár dolgozta ki 1797/98-ban. A különböző tantárgyakat három csoportra osztották, s ennek alapján volt egy általános mezőgazdasági (rustica), matematikai és technológiai, valamint állatgyógyászati csoport. A hallgatók az első évben növénytermesztést, kert- rét-, szőlő- és erdőművelést tanultak. A második évben az ezekhez fűződő „mesterségek és azokkal való belső gazdálkodás" ismereteit tanították, míg a harmadik évben birtokigazgatási, jogi ismereteket oktattak. A gyakorlati ismeretek Л keszthelyi Festetics kastély homlokzata (a s%er%pfelvétele). 129