Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás milleniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996)

A török háborúk kora (1540-es évek–1690) - Németh József: Zrínyi Miklós

Németh József: Zrínyi Miklós ember, a toll forgatója és a haza szolgálója egyenrangúak. Ezen egyezést legszebben egy jellegzetes, egyoldalúan irodalmi ember, Szerb Antal fogalmazta meg: „A múlt században a kard és a lant hősének nevezték, és ez a kissé patetikus kifejezés válik élménnyé a Zrínyivel foglalkozóban, amikor eltűnődik, hogy az embert vagy a költőt illetie mélyebb zászlóhajtás. Költészete tornyosán fent áll, mint régiségünk legnagyszerűbb, legélőbb és ugyanakkor legtávlatosabb dokumentuma - de az emberalak, amelynek körvonalai feszülnek a mű és az életrajz mögött, legenda és szellemi történelem a mű irodalmi értékétől függetlenül is. Zrínyiben éppen az az egyedülálló, hogy műve és emberalakja annyira méltóak egymáshoz." Két évtizeden keresztül szüntelen szervez, agitál, harcol a török ellen. Igyekezett mindvégig megmaradni a törvényes keretek közt. Hadjáratok indítását tervezi, joggal reméli, hogy elnyerheti a nádori méltóságot, melynek birtokában a török elleni küzdelem élére állhat. Szeretné Magyarország és Erdély erőit egyesíteni a török ellen, arra is gondol, hogy II. Rákóczi Györgyből nemzeti királyunk válhatna. Nagy célja érdekében vállalta el Zala megye főispáni tisztét. A megyei közigazgatás a rendkívül körülmények között is működött. A közgyűléseket általában megtartották, igaz, 1630 után általában nem Egerszegen, hanem a biztonságosabb Vas megyei Körmenden vagy a jól védhető Sümegen. A megcsökkent területű Somogy és Zala vármegyéket azonban összevonták, így Zrínyi két megye főispánja volt 19 esztendőn keresztül, haláláig. A főispáni kinevezés a kialakult szokásjogot követte: a király szívesen bízta meg e tisztséggel a vármegye legnagyobb birtokosát. Zrínyi előtt e stallumot általában a Bánffyak töltötték be, a család kihalása után következett Zrínyi, később néhány Esterházy, majd a 18. században a volt Zrínyi birtokokat megszerző Althan család egymást követő tagjai. Degré Alajos részletesen elemezte Zrínyi zalai főispánságát. Megállapította, hogy elődeihez és utódaihoz hasonlóan a megyegyűlések csak egy részén tudott részt venni, hiszen többféle méltósága többször másfelé szólította. A gyéren fennmaradt, szűkszavú jegyzőkönyvekből kiderül, hogy Zrínyi nem igyekezett rátelepedni a vármegye életére, lehetővé tette a megyei nemesség mind nagyobb fokú önállóságának, önkormányzatának kibontakozását. Zala megye számára a főispánságnál lényegesen fontosabb volt, hogy Zrínyi minden eszközzel biztOSÍ- Zrínyi-Újvár, Justus van der Nypoort rézkarca. 1686. totta a Muraköz védelmét. A terület a Zrínyi család uralma alatt nagyfokú önállósággal rendelkező katonai körzetté alakult, erejét a zsoldos katonák mellett a fegyveres szolgálatra kötelezett parasztkatonaság is növelte. A Sziget, ahogy a kortársak nevezték, védelmének magját a család csáktornyai vára alkotta. Előtte a Mura partjain apró figyelőerődök sora húzódott, melynek őrsége szemmel tartotta a túlparti török tevékenységet. Folyamatosan erősítette a Muraköz védelmét, és 1661-ben elkezdte építeni a Mura bal partján, Kakonya mellett Zrínyi-újvárt. Innen kiindulva vezette 1664. januárjában, februárjában a híres téli hadjáratot. Ritka merészséggel, körültekintéssel és világpolitikai számítással végrehajtott portyájában Zrínyi betört a török haditerület veszedelmes mélységéig, fölégette a hadsereg utánpótlásának főerét biztosító eszéki hidat, és jelentősebb veszteség nélkül hazatért. A Zrínyi sikereit nem jó szemmel néző bécsi vezetés azonban késlekedésével, Zrínyi lehetőségeinek csökkentésével megakadályozta Kanizsa visszafoglalását. Az ostrom abbahagyását kikényszerítő török fősereg elfoglalta és felrobbantotta Zrínyi-újvárt, Kiskomáromot, majd Bécs felé vette az irányt. Montecuccoünak csak a Rábán való átkelés közben sikerült megálKtania és megvernie. A császári hadvezetés ezt a diadalt sem használta ki, sőt a vasvári békében beleegyezett, hogy Zrínyi-újvár és Kiskomárom nem épül újjá. A hadjárat itthon végeredményben kudarcot, csalódást okozott Zrínyinek, ugyanakkor külföldön még ismertebbé tette nevét. Emberemlékezet óta Zrínyi volt az első győztes hadvezér a török ellen. Az egész keresztény világ ünnepelte, újságlapok, röpiratok, könyvek — köztük egy angol életrajz - hirdették a „magyar Mars" dicsőségét, a pápa, a nyugati uralkodók, szövetségek rendjelekkel és ajándékokkal tüntették ki. Zrínyi idejében Csáktornya sajátos kettős feladatot töltött be. Egyrészt jól megszervezett védelmi központ volt, másrészt meglepően gyorsan késő-reneszánsz, kora-barokk főúri központtá is vált. Zrínyi, aki maga puritán 105