Képek 1100 esztendő zalai történéseiből (Zalaegerszeg, 1996)

A gyenge minőségű, nehezen megművelhető talaj, a tagolt felszín, a sok törpebirtok, a piacok távolsága, a jó utak hiánya miatt itt alig változott a hagyományos, önellátó gazdálkodás. Igaz, a sanyarú körülmények segítették a néprajzi sajátosságok megőrzését. Noha a régi, füstöskonyhás házakat a század végén kezdték kéményesre átépíteni, megjelentek a téglafalú, kéményes, cseréptetős házak is, de a falukép mégis csak nagyon lassan változott. Még századunk ötvenes éveire is jócskán maradtak kéménytelen boronaházak. A konjuktúra elmaradása miatt itt nem színesedett meg a textilművészet, s Hetes kivételével nem alakult jellegzetes, látványos népviselet sem. A zártság sok mindent konzervált a régi hiedelemvilágból, népköltészetből, népzenéből is. Ezek szépsége azonban az itt lakókat nem kárpótolhatta a szegénységért, az elmaradottságért. Keszthely életére egészen századunk közepéig a Festetics birtokközpont nyomta rá bélyegét. Jellemző, hogy a nyolcvanas évek közepén még a főutca egy szakaszát is áthelyezték, hogy forgalma ne zavarja a kastély urainak nyugalmát. Ennek érdekében lebontották a középkori - a köztudat szerint római őrtorony alapjaira épített - templomtornyot, hogy helyére látványos szökőkút kerülhessen. A századvég azonban a városka számára is a gazdagodás időszaka. Új, méltó épületet emeltek a Mezőgazdasági Akadémiának, a gimnáziumnak, elemi iskolának. Látványosan gyarapodott a közeli Hévíz, kiépítették a Balaton part egy részét, a század végén már állt a strand tornyos épülete, közelükben a Hullám és a Balaton szálló ma is megbecsült együttese. Megalakult a Múzeumegyesület is. 43