Képek 1100 esztendő zalai történéseiből (Zalaegerszeg, 1996)

VII. A reformok időszaka 1800-tól másfél évtizeden keresztül itt is éreztette jótékony hatását a napóleoni háborúk keltette konjuktúra. Bőséges piaca volt a gabonának, vágómarhának, lónak egyaránt. Az 1811-ben és 1816-ban végrehajtott devalvációk azonban visszavetették a lendületet. A vidék fejlődése - a kedvezőtlenebb természeti viszonyok miatt is - lelassult. A nagybirtok termelési eredményeit csak töredékesen ismerjük, a meghatározó szerepű Festetics-uradalmak súlyos adósságokkal küzdöttek. Állandó kölcsönök terhelték a harmincas évektől legismertebb két középbirtokos politikust, Csány Lászlót és Deák Ferencet is. Természetes, hogy ilyen körülmények között érdemi fejlesztésre, modernizálásra nem kerülhetett sor. Zala megyei birtokainak tapasztalata is ösztönözhette Széchenyi Istvánt gazdasági reformterveinek kidolgozására. Egyetlen nagyobb arányú gazdasági változás kezdődött el, a folyószabályozás, vízrendezés, a mocsaras területek lecsapolása. Előbb a Zala alsó szakaszán - e tájon éltek jobb módú, jobban gazdálkodó birtokosok -, a század második felében a többi területen is. A gyorsabb végrehajtást a tőkehiány és az egymással ütköző érdekek egyeztetési gondjai gátolták. A munka közel egy évszázadig tartott és csak az I. világháború után fejeződött be. Utolsó nagy vállalkozása a Kis-Balaton nagyobb részének lecsapolása volt. Ma már tudjuk, hogy feleslegesen, néha károsan. A 20. század végének feladata lett a szűrő jellegű mocsár egy részének helyreállítása. A megye korábban felsorolt tájainak egyenlőtlen fejlődése megmaradt, sőt jobban érzékelhetővé vált. Meg tudta őrizni vezető szerepét a déli rész, a kanizsai piacok vonzóereje tovább éreztette hatását. Igaz, hogy az ott gazdát cserélt gabona nagyobb része nem a zalai, hanem a somogyi birtokokról érkezett. 1836-ban Fényes Elek így látta Kanizsát: Zalában „legelső s országunkban is nevezetes kereskedő város..., hol évenként több, mint 600.000 mérő gabona adatik el, s ezen kívül szarvasmarhával és sertéssel fölötte fontos átmeneti kereskedést folytat, valamint gyári és kézműipari kellékekkeli kereskedése is egészen élénk... Pest és Horvátország, ismét Bécs és Szlavónia, Bosnyákországok között feküdvén, kereskedése nagy fontosságú: sertés-, marha-, gabonavásárjai felette népesek, s a törökországi sertések, öklök mind itt mennek keresztül, ezen kívül csaknem egész Somogy vármegye innen veszi a gyári és gyarmati portékákat." A Balaton-felvidék jó bortermő vidékein ez időre speciális övezet kezdett kialakulni, 37