Képek 1100 esztendő zalai történéseiből (Zalaegerszeg, 1996)

VII. A reformok időszaka 1800-tól másfél évtizeden keresztül itt is éreztette jótékony hatását a napóleoni háborúk keltette konjuktúra. Bőséges piaca volt a gabonának, vágómarhának, lónak egyaránt. Az 1811-ben és 1816-ban végrehajtott devalvációk azonban visszavetették a lendületet. A vidék fejlődése - a kedvezőtlenebb természeti viszonyok miatt is - lelassult. A nagybirtok termelési eredményeit csak töredékesen ismerjük, a meghatározó szerepű Festetics-uradalmak súlyos adósságokkal küzdöttek. Állandó kölcsönök terhelték a harmincas évektől legismertebb két középbirtokos politikust, Csány Lászlót és Deák Ferencet is. Természetes, hogy ilyen körül­mények között érdemi fejlesztésre, modernizálásra nem kerülhetett sor. Zala megyei birto­kainak tapasztalata is ösztönözhette Széchenyi Istvánt gazdasági reformterveinek kidolgozá­sára. Egyetlen nagyobb arányú gazdasági változás kezdődött el, a folyószabályozás, vízrende­zés, a mocsaras területek lecsapolása. Előbb a Zala alsó szakaszán - e tájon éltek jobb módú, jobban gazdálkodó birtokosok -, a század második felében a többi területen is. A gyorsabb végrehajtást a tőkehiány és az egymással ütköző érdekek egyeztetési gondjai gátolták. A munka közel egy évszázadig tartott és csak az I. világháború után fejeződött be. Utolsó nagy vállalkozása a Kis-Balaton nagyobb részének lecsapolása volt. Ma már tudjuk, hogy felesle­gesen, néha károsan. A 20. század végének feladata lett a szűrő jellegű mocsár egy részének helyreállítása. A megye korábban felsorolt tájainak egyenlőtlen fejlődése megmaradt, sőt jobban érzé­kelhetővé vált. Meg tudta őrizni vezető szerepét a déli rész, a kanizsai piacok vonzóereje to­vább éreztette hatását. Igaz, hogy az ott gazdát cserélt gabona nagyobb része nem a zalai, ha­nem a somogyi birtokokról érkezett. 1836-ban Fényes Elek így látta Kanizsát: Zalában „leg­első s országunkban is nevezetes kereskedő város..., hol évenként több, mint 600.000 mérő gabona adatik el, s ezen kívül szarvasmarhával és sertéssel fölötte fontos átmeneti kereske­dést folytat, valamint gyári és kézműipari kellékekkeli kereskedése is egészen élénk... Pest és Horvátország, ismét Bécs és Szlavónia, Bosnyákországok között feküdvén, kereskedése nagy fontosságú: sertés-, marha-, gabonavásárjai felette népesek, s a törökországi sertések, öklök mind itt mennek keresztül, ezen kívül csaknem egész Somogy vármegye innen veszi a gyári és gyarmati portékákat." A Balaton-felvidék jó bortermő vidékein ez időre speciális övezet kezdett kialakulni, 37

Next

/
Thumbnails
Contents