Képek 1100 esztendő zalai történéseiből (Zalaegerszeg, 1996)

melynek lendülete egészen az 1880-as évekig, a nagy filoxera-járványig tartott. A gazdasági növekedést a reformkorban már észrevehetően akadályozta, hogy Zalában igen nagy volt a törpebirtokos nemesség aránya, elszórtan a megye egész területén, de különösen Göcsejben, a szegek vidékén. Ezek nagyobb része néha a jobbágyokénál is nyomorúságosabb körülmények között élt. Nemcsak hogy gazdaságilag nem tudott gyarapodni, hanem lélekszáma is fogyatkozott. Simonffy Emil számításaiból tudjuk, hogy megyénk népsűrűsége is, annak fejlődési üteme is elmaradt az országos átlagtól. 1785 és 1869 között hazánk mai területén a lakosság 86,9 százalékkal, évi átlagban 10,2 ezrelékkel növekedett. Ugyanezen idő alatt a zalai növekmény 42,8 százalék, éves átlagban mindössze 5 ezrelék. Ennél is alacsonyabb a zömmel nemesek lakta falvak népességének szaporodása. Ahol a nemesség 10% alatt volt, ott 39, ahol 10-20% közti, ott 24%, a 20% feletti nemesi lakosságú településeken pedig csak 11% volt 84 év alatt a település lakosságának bővülése. Nem volt ritka a csökkenő népességű nemesi falu sem. (1870 táján e településekre nagyarányú bevándorlás indult meg, főleg Vas megyéből. Gönczi Ferenc adatai szerint nem egy göcseji falu lakosságának harmada-fele volt ilyen jövevény.) E szegény nemesek egyetlen kiváltsága az adómentesség volt, s ők jelentették a megyegyűlések lekenyerezhető, leitatható, verekedésre is rábírható zajos tömegét. Létüket, szerepüket országosan Eötvös József műveiből, Zalában a Deák Ferenc megválasztása körüli zavargásokból ismerjük jól. Mindent összevetve, a reformkorban megyénk nem tartozott az ország azon területei közé, melyek a gazdasági fejlődés élenjártak. Már ebben az időben érezhető volt az a folyamat, amely során Zala a kibontakozó magyarországi polgári fejlődés periférikus területévé vált, és lemaradt az ország egyéb vidékeitől, a dunántúli megyék többségétől is. Ennek következménye az is, hogy ezen időből alig maradt fenn jelentősebb építészeti emlékünk. A kor stílusa, a klasszicizmus szabályait követő épületekből csak a kanizsai zsinagóga és egy kis zalacsányi kúria képe szerepel könyvünkben. Rajtuk kívül mindössze Kanizsa egy másik szép műemlékét, a múzeumnak is otthont adó Guttmann-féle palotát, néhány átalakított lakóházat, leromlott, esetleg teljesen átépített kisnemesi kúriát említhetnénk. A gazdasági körülmények ellenére is a vármegye a század első felében még őrizte jó hírnevét, vezető szerepét a haladásért, a polgárosodásért folyó politikai küzdelmekben. Élenjárt a magyai' nyelv jogainak védelmében, hivatalossá tételében. Ezt elősegítendő elsők közt jelentette meg a magyar nyelvű közigazgatás segédeszközeként tervezett Tiszti szótárt, Kisfaludy Sándor szervező buzgalmának köszönhetően 1831-ben elkészült a balatonfüredi színház. Füred ez időben vált a liberális politikusok találkozó helyévé, ahol a következő két évtized38